A Normafa környékén sétálva ma már nehéz elképzelni, hogy ugyanitt egykor mocsaras völgyek húzódtak, és olyan állatok népesítették be a vidéket, amelyek ma már csak az őslénytani rekonstrukciókban léteznek. A területen talált fosszíliák és lenyomatok azonban éppen ebből a rég letűnt világból őriztek meg egy apró, de annál fontosabb részletet. A park munkatársai a készülő oktatóközpont helyszínén találtak rá azokra a kőzetekre, amelyekben a történelemelőtti korban élt édesvízi csigák maradványai maradtak fenn. A leleteket Dr. Galácz András paleontológus, az ELTE Őslénytani Tanszékének professzora vizsgálta meg, aki megállapította, hogy a különleges fosszíliák pleisztocén kori édesvízi mészkőben konzerválódtak.

A pleisztocén földtörténeti kor több mint két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Kárpát-medence még egészen más arcát mutatta a mai szemlélőnek. Ebben az időszakban még nem létezett a Duna vagy a Tisza folyó sem, hanem azok előfutárai formálták a tájat, miközben kiterjedt, vízzel elárasztott völgyek határozták meg a környezetet. A szakember feltételezése szerint a mai Normafa térségében, illetve annak a peremén is egy ilyen jellegű völgy húzódhatott, amely ideális életteret biztosított a kőbe zárt csigáknak.

Ezek az apró puhatestűek és kis vízi lények ugyan eltörpülnek a korszak ikonikus állatai mellett, mégis ugyanannak az összefüggő ökoszisztémának voltak a részei. Akkoriban őselefántok, gyapjas mamutok és óriásszarvasok legelésztek a vidéken, miközben a ragadozók között a barlangi oroszlán és a kardfogú tigris számított a legrettegettebb lakónak.

A Normafán előkerült fosszíliák jelentősége éppen abban rejlik, hogy a földtörténet gigantikus szereplői helyett a hétköznapi élővilág egy darabját őrizték meg az utókornak. Az ilyen leletek segítenek pontosan rekonstruálni azt a lokális környezetet, amelyben a pleisztocén állatvilága élt, és emlékeztetnek arra, hogy a mai táj felszíne alatt gyakran egy teljesen más világ nyomai rejtőznek.

(Forrás, fotó: Normafa Park)

Ez is érdekelhet:

Milyen íze lehetett a dinoszauruszoknak? Ehetnénk egyáltalán belőle? Bár a dinoszauruszok több mint 60 millió éve kihaltak, a legközelebbi ma élő rokonai alapján következtethetünk arra is, vajon milyen lehetett az őslények húsa.

A fizika egyszerűen bemondta az unalmast: Ezért nem nőhetnek a fák az égig

A kaliforniai vörösfenyők elképesztő magasságukat nemcsak kedvező környezetüknek, hanem egy rendkívül kifinomult biológiai egyensúlynak is köszönhetik, amelynek azonban a fizika törvényei végső korlátot szabnak.

Valami megmozdult Afrika alatt: elindult a folyamat, ami átrajzolja a Föld térképét Több száz millió évvel ezelőtt a világunk képe drasztikusan különbözött a maitól. A kontinensek egyetlen hatalmas szuperkontinenst, a Pangeát alkották, amely később darabokra tört, a szárazföldek pedig távolodni kezdtek egymástól a mélyben zajló tektonikai folyamatok hatására. Bár a mindennapokban nem érezzük, ez a folyamat ma is tart, és a szakértők most úgy vélik, bizonyítékot találtak egy új tektonikai határvonal kialakulására Afrika alatt.