Az Európai Déli Obszervatórium VLT teleszkópjának felvételei alapján a kutatóknak elsőként nyílt lehetőségük egy szupernóvává váló csillag robbanásának feltérképezésére abban a fázisban, amikor a robbanás még csak az égitest felszínén tört keresztül. Az ESO leírása szerint a szupernóvát 2024. április 10-ének estéjén detektálták a kutatók, majd extra gyorsan sikerült a VLT teleszkópot munkába állítaniuk, és a felfedezés után 26 órával már el is készítették a felvételeket az eseményről.

Az NGC 3621 galaxisban történt robbanás egy vörös szuperóriás csillag megsemmisülését jelezte

- a Napnál legalább 12-szer nagyobb tömegű égitest életének utolsó fázisba került, kifogyott üzemanyagából, a magja összeomlott, majd az emiatt elinduló folyamatok következtében intenzív robbanásban pusztul el.

A csillagászok elsősorban azt vizsgálták, hogy a robbanás milyen formában zajlik le, és a felvételek alapján megállapították, hogy a szupernóva robbanása szimmetrikusan terjedt - eleinte olyan alakú volt, mint egy olivabogyó, majd laposabb formát öltött. A vizsgálathoz a spektropolarimetria technikáját használták, amivel láthatóvá vált a folyamat. Ahogyan az ESO írja:

“A fényrészecskéknek (fotonoknak) van egy polarizációnak nevezett tulajdonságuk. Egy gömbben, ami a legtöbb csillag alakját adja, az egyes fotonok polarizációja kioltja egymást, így az objektum nettó polarizációja nulla.

Amikor a csillagászok nem zéró nettó polarizációt mérnek, ezt a mérést felhasználhatják, hogy annak az objektumnak - egy csillagnak vagy egy szupernóvának - az alakját kikövetkeztessék, amely a megfigyelt fényt kibocsátja.”

Az ESO által megosztott videóban a szupernóva látványos robbanása látható - persze nem a valóságban, hanem művészi ábrázolásban - egészen a legelső fázistól kezdve.

(Fotó: ESO/L. Calçada)