Az esemény, az Indy Autonomous Challenge/IMS tényleges fizikai formában (ezen kitétel okára még később visszatérünk) a világhírű versenypályán, az Indianapolis Motor Speedway-en kerül majd megrendezésre októberben, és több szempontból is formabontó esemény lesz. Egyrészt ritka az olyan autóverseny, melyen a gépjárműveket nem irányítja senki, másrészt a szóban forgó megmérettetésen nem autógyárak, hanem az egyetemeiket képviselő diákok fognak egymással megmérkőzni. A versenyt több non-profit szervezet és alapítvány szervezi, és a végső cél, hogy az állami, a magán, valamint az akadémiai szférát összehozza a világ minden tájáról, hogy a következő generációs önvezető szoftver megszülethessen ebből a kollaborációból. Nem mellesleg pedig inspirálja a tudomány és technológia területien a diákok következő nemzedékét.
A verseny ötletét az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege, a DARPA (Defense Advanced Research Projects Agency) által még 2004-ben meghirdetett Grand Challenge ihlette, mely 1 millió dolláros fődíjával lényegében megteremtette a modern önvezető járművek iparágát. Csak amíg azért a díjért a versenyzők a legnagyobb autógyárak képviseletében indultak, az IAC-on több mint 40 iskola 550 tanulója vesz részt a világ minden tájáról – az angolszász területek mellett lengyel, német, olasz és koreai csapatok is indulnak (a csapatok teljes listája itt bogarászható). Mostanra, tehát július végére 10 csapat maradt talpon, akik 19 intézményt képviselnek.
A verseny alapelképzelése pofonegyszerű: be kell programozni egy Dallara AV-21 versenyautót, hogy a többi feltaláló masináját megelőzve megnyerje a világ első, ilyen jellegű versenyét az emblematikus indianapolisi pályán. A nehézséget az adja – és ezt a kiírók szerint az autóipar lényegében lehetetlennek tartja –, hogy ezek a kocsik bitang nagy sebesség mellett (az átlagsebesség 190 km/h lesz) mérjék össze az őket vezérlő szoftverek tudását. Mindehhez a szoftvernek kiélezett helyzeteket kell megoldania, tehát például olyasmit, hogy száguldás közben váratlanul akadály jelenik meg az úton. Az így nyert tapasztalat nem csak az önvezetést vinné előrébb, de ráadásul – a szervezők reményei szerint legalábbis – növelné ennek a technológiának a társadalmi elfogadottságát is.
Mivel a hangsúly a szoftveren van, így minden csapat egy teljesen megegyező, módosított Dallara AV-21-et fog a versenyre kódolni, amelyet a Clemson University diákjai segítettek kifejleszteni. A kocsiban radar, kamerarendszerek, ultrahang, valamint infravörös szenzorok kaptak helyet, sőt még a Luminar cég LiDAR-ja is befért ezek mellé – ez utóbbi egyébként pontosan olyan szerkezet, amilyennel majd a Volvo szereli fel a SUV-jait.
A verseny öt fordulóból áll (a részletek itt olvashatóak), a fődíj pedig ebben az esetben is 1 millió dollár. A legutóbbi, harmadik forduló májusban zárult, ez a szoftver próbáját jelentette egy virtuális, szimulált verseny keretében. A tényleges, fizikai megmérettetésre pedig majd ősszel kerül sor a két legutolsó fordulóban: október 21–22. között tartanak a kvalifikációs versenyek, míg az utolsó versenyre október 23-án kerül majd sor. Ezen a végső összecsapáson 20 kört kell megtenni a pályán, ami nagyjából 80 km-nyi távot jelent, az átlagsebesség esetén pedig a már említett 190 km/h-ás tempóra lehet számítani. A fődíj tehát 1 millió dollár, a második helyért 250 ezer dollár, míg a harmadikért 50 ezer dollár jár.
(Kép: indyautonomouschallenge.com)
