A világ vezető tudósai, köztük több Nobel-díjas kutató, sürgetik az úgynevezett “mirror-life” mikrobák – azaz a természetesen előforduló molekulák tükörkép változataiból mesterségesen összeállított organizmusok – létrehozására irányuló kutatások világszintű betiltását. Szerintük ugyanis ezek a szintetikus élőlények példátlan kockázatot jelenthetnek az emberi, állati és növényi életre egyaránt – számol be róla a The Guardian.

A szakemberek aggodalmát az táplálja, hogy ezek a “tükör-baktériumok” jó eséllyel megkerülnék az összes ma ismert immunrendszert, így nagyon könnyen terjeszthetnének végzetes kórokat.

“A tükör-baktériumok valószínűleg elkerülik az emberi, állati és növényi immunrendszerek válaszát, és mindegyik esetben olyan halálos fertőzéseket okozhatnak, amelyek ellenőrizetlenül terjednek”

– nyilatkozta Vaughn Cooper, a Pittsburghi Egyetem evolúcióbiológusa.

A felhívást egy nemzetközi, 38 szakértőből álló csoport tette közzé, melynek tagjai között a terület olyan kiemelt szakembereit találjuk, mint Dr. Craig Ventert, az emberi genom szekvenálásának úttörőjét, valamint a Nobel-díjas Greg Winter professzort (Cambridge-i Egyetem) és Jack Szostak professzort (Chicagói Egyetem). A kutatók egy 299 oldalas jelentésben és egy, a Science folyóiratban megjelent cikkben arra kérik a tudományos közösséget és a finanszírozókat, hogy állítsanak le sürgősen minden munkát, melyek célja ezen tükrözött mikróbák létrehozása.

A földi élet jelenleg csak egyféle molekuláris irányultsággal rendelkezik: a DNS “jobbkezes” nukleotidokból épül fel, míg a fehérjéket “balkezes” aminosavak alkotják. A kutatóknak azonban már sikerült nagy, tükrözött molekulákat létrehozniuk, sőt néhányan már megkezdték a tükör-mikrobák összerakásának az első lépéseit is. Tegyük hozzá, hogy egy teljes, tükrözött molekulákból felépített szervezet előállítása viszont még azért túlmutat a mai tudományos képességeken.

A fent említett csoport elismeri a tükörmolekulák tudományos és gyakorlati vonzerejét: ezek új terápiás lehetőségeket nyithatnak meg a nehezen kezelhető betegségek gyógyításában, illetve a biológiai alapú ipari termelés (például gyógyszerek, enzimek, finomvegyszerek, élelmiszer-adalékanyagok, bioüzemanyagok stb.) még ellenállóbbá tételében. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kockázatok ebben az esetben meghaladják az előnyöket. A jelenlegi immunrendszereink és antibiotikumaink valószínűleg nem nyújtanának védelmet ezen kórokozók ellen, és pillanatnyilag fogalmunk sincs, hogyan tudnánk őket megfékezni.

A Minnesotai Egyetem szintetikus biológusa, Dr. Kate Adamala korábban maga is e területen dolgozott, ám a kockázatok áttekintése után irányt váltott:

“Nem szabad tüköréletet létrehoznunk” – nyilatkozta. „Még van időnk arra, hogy megbeszéljük ezt a kérdést.”

A szakértők remélik, hogy felhívásuk még azelőtt globális vitát indít el az ügyben, hogy túl késő lenne.

(Kép: Pixabay/geralt)