A program 2025. november 27. és 2026. január 27. között fut; a részvétel feltétele egy kötelező workshop, a regisztráció határideje november 7.

„Az üstökösök asztrometriai mérései… kihívást jelentenek” – írja az IAWN, ezért a kampány célja a módszerek finomítása. A 3I/ATLAS különlegességei miatt került fókuszba: Avi Loeb szerint nyolc, szerinte meglepő anomália alapján 4/10-es értéket kapott a „Loeb-skálán” (itt 1 a bizonyítottan természetes objektum, a 10 a megerősített idegen technológia). Többek közt Nap felé mutató tényleges – tehát nem optikai csalódásnak tulajdonítható – csóvát figyeltek meg, szokatlan nikkel–cianid arányt, extrém negatív polarizációt, az ekliptikához közeli pályát, valamint a „Wow!” rádiójel irányával egybeeső érkezési pontot.

A legegyértelműbb technológiai jel egy manőver, vagy miniszondák kibocsátása lehetne a 2025. október 29-i perihéliumnál.

Miért pont akkor?

Mint Loeb írja, egy űreszköz gyorsítására vagy lassítására a Naphoz legközelebbi pont, a perihélium a legjobb helyzet: az úgynevezett Oberth-hatás miatt ilyenkor ad egy hajtómű-gyújtás a legnagyobb energianyereséget (vagy -veszteséget). Ha a 3I/ATLAS egy nagy „anyahajó”, valószínű, hogy az eredeti gravitációs pályáján halad tovább kifelé a Naprendszerből, miközben a perihéliumnál miniszondákat enged szabadon, amelyek a Nap gravitációs lendítését kihasználva akár a Föld felé is manőverezhetnek.

Éppen ezért a Galileo Project obszervatóriumai a következő hónapokban figyelik a Föld környezetében az esetleges szokatlan technológiai aktivitást.