Joe Biden, a leköszönt amerikai elnök odahaza elsősorban a mesterséges intelligencia társadalmi, gazdasági veszélyeivel foglalkozott, külföldön viszont a technológia terjedésének korlátozására, a vetélytársai, különösen Kína lassítására törekedett. Donald Trump számára az előbbi terület kevésbé fontos, az utóbbi annál inkább. Egy nappal a beiktatása után már egy emblematikusnak szánt projektet jelentettek be a Fehér Házban, ami a reményeik szerint nem csak az AI-versenyben segíti az országot, hanem még állásokat is teremt és a digitális infrastruktúrát is fejleszti. A Csillagkapu (Stargate) nevű, félbillió, azaz ötszázmilliárd dolláros vállalkozás az Oracle, a Microsoft, az Nvidia és az Arm részvételével zajlik majd a következő négy évben - számolt be egy hete a The Verge. Pár nappal később azonban már nem a gigafejlesztésről szólnak a hírek, hanem arról

hogy ennél is több, hatszázmilliárd dollár tűnt el az AI-chipgyártó Nvidia piaci értékéből egyetlen nap alatt, egy ismeretlen kínai startupnak köszönhetően.

A cég ugyanis január 20-án, azaz az elnöki beiktatás napján, bejelentette R1 nevű, a logikus gondolkodást utánzó szoftverét. Ennek az alapja a DeepSeek V3 nevű nagy nyelvi modell (LLM), ami nagyjából a GPT-4-nek vagy a Claude 3.5 Sonnet-nak felel meg, de amint azt a The Verge kiemeli, százmillió helyett hatmillió dollárba került, és tizenhatezer helyett kétezer Nvidia chipre volt hozzá szükség. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy péntekről hétfőre 142 dollárról 117 dollár környékére zuhanjon a világ így már csak harmadik legértékesebb vállalatának a piaci értéke. A közel hatszázmilliárd dolláros sokk másnapján azonban a részvény elkezdett visszakapaszkodni. Sőt, vannak, akik máris ünnepelnek, mert ami elsőre úgy tűnt, hogy visszaveti a szektor értékét, lehet, hogy megsokszorozza azt.

"A piaci reakció hibás: az AI költségének csökkenése növelni fogja a piac méretét"

- idézi az Ars Technica Pat Gelsingert, az Intel nemrég lemondásra kényszerített vezérigazgatóját. Még az Nvidia képviselői is "kiváló AI-fejlesztésről" beszélnek, és kiemelik, hogy a DeepSeek napi működéséhez ugyanúgy szükség van a termékeikre. Egy elemző pedig hozzátette: lehet, hogy a startup belejött abba, hogy hatékonyan, kevés erőforrással trenírozza a nagy nyelvi modelljeit, de attól még a története során körülbelül ötszázmillió dollárt költhetett Nvidia chipekre.

Van, aki szerint a nagy fejlesztőknek, például az OpenAI-nak vagy a Google-nek, több félnivalója van a fokozódó versenytől, hiszen az övéikkel szemben épp egy nyílt forráskódú, azaz bárki által szabadon továbbfejleszthető program diadalmenetét látjuk. A Google volt vezetője, Eric Schmidt is "fordulópontnak" nevezte az eseményeket, és újabb befektetéseket szorgalmazott, különösen a nyílt fejlesztések terén. Hogy erre mit lépnek a terület pionírjei, kiderül. Ahogyan az is, hogy újra beavatkozik-e az amerikai politika, mint a TikTok esetében, amikor tudatosul bennük, hogy a DeepSeek programjainak használata közben rengeteg adat kerül vagy kerülhet kínai kezekbe.

(Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)

Itt az OpenAI "ügynöke", az Operator, amivel beköszönthet az internetezés új korszaka A program egyelőre drága és nem túl praktikus, de nagyságrendekkel hasznosabb lehet a jövőben, mint a mai digitális asszisztensek.