Az Inside Climate News-on olvasható hír szerint a terv, amelyet az elnök tudományos tanácsadói állítottak össze, hat globális és tíz regionális állomás létrehozását javasolta. Ezek a szén-dioxid, a napsugárzás, az aeroszolok és más tényezők az éghajlatra gyakorolt hatását vizsgálták volna, többek között a ma önvezető autókban is használt, de akkor még épp csak kifejlesztett lézeres távérzékeléssel, LIDAR-ral. Ezzel együtt a hatéves folyamat a legdrágább évében is csak huszonhárommillió dollárba került volna. Ez mai értéken százhetvenkét millió dollárnak felel meg. Összevetésként az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) jövőre tizenegymilliárd dollárral tervez gazdálkodni, ennek a költségvetésnek a másfél százaléka egy ilyen projekt. A sors fintora, hogy az EPA-t pont Richard Nixon hívta életre, vagyis a Watergate-botrányról ismert politikus nem volt közönyös a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban.

A cél az lett volna, hogy "felmérjék a jelenlegi és jövőbeli hatását a természetes klímaváltozásnak, figyelmeztetéseket adjanak ki a lehetséges katasztrofális trendekkel kapcsolatban, és új környezetvédelmi felismerések szülessenek, amik bölcs stratégiák alapját képezhetik". Azt is látták már, hogy "a földi és légi szállítás káros hatással van az atmoszférára". Ami a költségek és a hasznok összevetését illeti, még csak jósolni sem mertek a szerzők:

"az előnyök rendkívüliek, de nem számszerűsíthetőek, hiszen mindez hozzájárul az emberi faj túlélésnek biztosításához".

Azt nem tudni, hogy a javaslattal végül mi történt, azon kívül persze, hogy nem valósult meg. Pedig már 1969-ben is figyelmeztette az elnököt egy tanácsadója, hogy foglalkoznia kellene a globális felmelegedéssel. Daniel Patrick Moynihan azt is közölte a politikussal, hogy egy négyfokos hőmérséklet-változással már három méternyit emelkedne a tengerszint, vagyis "viszlát New York, illetve, ami azt illeti, viszlát, Washington".

(Borítókép: 12/Universal Images Group via Getty Images)