Az új implantátum, a BISC (Biological Interface System to Cortex) egyetlen, mindössze 50 mikrométer vastag szilíciumlapka, amelyet a koponya és az agy közé csúsztatnak, „mint egy darab nedves papírt” – magyarázza Ken Shepard.

A csip kevesebb mint 3 mm³ térfogatban 65 536 elektródát, 1 024 felvevő- és 16 384 ingerlőcsatornát zsúfol össze, és vezeték nélkül, más agyi csipeknél legalább százszor nagyobb, kb. 100 Mbit/s-os sebességgel továbbítja az adatokat egy külső reléegység felé.

A nagy felbontású jeleket gépi tanulási algoritmusok elemzik, amelyek képesek mozgási szándékot, érzékelést vagy éppen készülő rohamot azonosítani. A kutatók szerint így új típusú neuroprotézisek fejleszthetők epilepsziások, gerincsérültek, ALS-ben vagy stroke-ban érintettek, illetve látássérült betegek számára.

„Az agy és az AI-rendszerek zökkenőmentes párbeszédének irányába tartunk” – mondja Shepard –, ami alapjaiban változtathatja meg, hogyan kezeljük az agyi betegségeket, és hogyan használjuk a gépeket.

(Kép: A BISC-implantátum nagyjából egy emberi hajszál vastagságú, forrás: Columbia Engineering)