A fák valódi, élő őskövületek lehetnek: bizonyos fajtáik, mint például az észak-amerikai bürökfák több száz év alatt érik el a felnőttkort, de vannak változatok - mint egyes olajfák -, amelyek ezer évig is erejük teljében maradnak.

Lehetetlen pontosan meghatározni, hogy mennyi fa is található a világon, de a becslések szerint több mint 3 billió él belőlük, és 70 ezer különböző fajtájuk létezik.

A fák alapvető fontosságúak az élet fenntartásában, sőt, nélkülük az emberi civilizáció története teljesen máshogy alakult volna, és a kutatók szerint egy fák nélküli világban olyan drámai módon változna meg a szénkörforgás menete, hogy a túlélés is nehézzé válna, gyakran mégis “keresztülnézünk” rajtuk, és rájuk is kiterjed az úgynevezett növényvakság - az a különös kognitív elfogultság vagy részrehajlás, ami miatt előnyben részesítjük, illetve több figyelmet szentelünk az állatoknak, mint a “statikus” növényeknek, annak ellenére, hogy a növények a környezetünk alapvető részét alkotják a világ majdnem minden pontján.

A fák elképesztő rekorderek, több fajtájuk nem csak az élethosszával, hanem a méreteivel is kitűnik az élőlények között.

A legnagyobb fák, amelyek a Földön élnek, Észak-Kaliforniában találhatóak: a vörösfenyők között a legóriásibb 116 méter magas, vagyis nagyobb a New York-i Szabadság-szobornál is. A vörösfenyők Európában is megtalálhatóak, és a legnagyobbak az skóciai Benmore Botanikus Kertben élnek - magasságuk ugyan eltörpül az amerikai rokonok mellett, de így is elérik az 50 métert, azaz körülbelül akkorák, mint egy 16 emeletes ház. Azonban még ezek a gigászok is ugyanúgy kezdik, mint a jóval kisebb társaik: apró magokként.

“Az egyik legelképesztőbb dolog ezekkel a masszív fákkal kapcsolatban, hogy olyan magokból keletkeznek, amelyek ilyen kicsik.”

- mondja Tony Kirkham, a Kew Gardens korábbi vezetője a BBC Earth új sorozatában, a Fák titkos életében - “Azt gondolnánk, hogy egy kókusz méretű magra van szükség ahhoz, hogy egy ekkora fa jöjjön létre belőle, de valójában parányiak.”

A magok megalkotása maga is hihetetlen folyamat, és az egyik legszebb jelenséget hozza létre, ami létezik a világon: a virágzás jelenségét. A szín-, és illatkavalkád, ami a fák virágzásával jár, a szaporodást segíti elő, tehát igazából, amikor a szépen viruló, szirmaikat bontogató virágokat figyeljük - akár turistaként a japán cseresznyevirágzás ünnepének idején a rózsaszín cseresznyefákat nézzük -, valójában a fák szexuális életét lessük. A következő generációnyi kis fa létrehozásához a fáknak találékonynak kell lenniük, mivel helyhezkötött életmóduk miatt nem tudnak megfelelő párt találni maguknak: a virágok ezt a gondot oldják meg a mozgékony rovarok magukhoz vonzásával az illatok révén.

A fák tehát már az életük kezdetétől - vagy az új élet létrehozásának kezdetétől - fogva kulcsfontosságú, és nagyon is látványos részét képezik a bolygó életének, és számtalan módon járulnak hozzá a Föld képének formálásához. Hogy ezek a különleges élőlények hogyan élnek, működnek, kommunikálnak, hogyan élik túl a telet, miért lesznek egyre erősebbek, mikor megöregszenek, és miért fontosak a klímaváltozás elleni küzdelemben, azt A fák titkos élete című sorozatból tudhatjuk meg, amit a BBC Earth november 20-ától sugároz.

(Fotó: Voltage TV)

A világ legveszélyesebb fájának még a füstje is mérgező Ha a Karibi-térségben, esetleg Floridában vagy Mexikóban nyaralsz, és a homokos tengerparton vadalmaszerű gyümölcsöket találsz, ne is gondolj rá, hogy megkóstold őket.

A frankensteini fa, amin negyven különböző gyümölcstípus terem egyszerre, emberi beavatkozás műve A 40 gyümölcs fáján, amiből több is található az Egyesült Államok különböző pontjain, egyszerre terem szilva, barack, cseresznye és még mandula is.

Banyánfa: az ősi, “sétáló, kannibál” fa Igazi fahorror: a banyánfa a hinduk szent fája, ám amellett, hogy képes a helyváltoztatásra, egyéb fákat is elfogyaszt, ha úgy adódik.