A Szojuz MSZ-09 2018 júliusában dokkolt az ISS-en három űrhajóssal a fedélzetén: Szergej Prokopjev orosz kozmonauta mellett Alexander Gerst, az ESA űrhajósa, valamint Serena Auñón-Chancellor, a NASA asztronautája érkeztek vele az űrállomásra, ahol abban az időben további egy orosz és két amerikai asztronauta tartózkodott. Az orosz állami hírügynökség tájékoztatása szerint a Roszkoszmosz most utóbbit vádolja azzal, hogy lyukat fúrt az űrhajóba "a személyzet egy másik tagjával való sikertelen romantikus kapcsolat miatt". Az Ars Technica beszámolója szerint az orosz űrügynökség a vizsgálat eredményeit továbbította a hatóságoknak, akik később döntik el, hogy akarnak-e vádat emelni az ügyben.

Az oroszok már korábban is igyekeztek Auñón-Chancellorra terelni a gyanút, azt állítva, hogy az asztronauta egy mélyvénás trombózis miatt pszichológiai válságba került, és azért fúrta meg a Szojuzt, hogy korábban hazatérhessen. Bár a vizsgálatok a mikrometeorittal való ütközést gyorsan kizárták, korábban ugyanakkor több orosz oldal is arról számolt be, hogy a Szojuzban keletkezett lyukat gyártási hiba is okozhatta. A NASA a friss hírekre reagálva határozottan cáfolta az oroszok vádjait, amelyekről az Ars Technica információi alapján már korábban bizonyították, hogy azok alaptalanok: az amerikai űrügynökség a vizsgálat során megosztotta a Roszkoszmosszal, hogy a lyuk keletkezésének idejében egyik asztronautájuk sem járt az űrállomás orosz szegmensében, amihez a Szojuz csatlakozott.

A 2018-as incidens során az asztronauták nem voltak közvetlen veszélyben, hiszen a léket azonnal felfedezték és kijavították, ugyanakkor ahogy korábban írtunk róla, az ISS-en az utóbbi időben nem ez volt az egyetlen eset, amikor szivárgást észleltek: 2019-ben az ISS üzemeltetői arra figyeltek fel, hogy az űrállomásról szökő levegő mennyisége hirtelen megugrott, de hogy hol szivárog az űrállomás, azt csak több mint egy év után sikerült megállapítaniuk. A vizsgálatok végül arra az eredményre jutottak, hogy a levegő valószínűleg az orosz létfenntartó modulból, a Zvezdából szökik, ami az ISS egyik legrégebbi modulja, a szivárgást pedig valószínűleg a modulon keletkezett repedés, illetve repedések okozták.

Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szegmensének repülési igazgatója idén szeptemberben már arra figyelmeztetett, hogy a Nemzetközi Űrállomásban a fedélzeti rendszerek elavulása miatt olyan károk keletkezhetnek, amelyeket nem lehet kijavítani. Orosz részről éppen emiatt az elmúlt időszakban egyre több olyan nyilatkoztatot hallani, amely azt sejteti, hogy a jelenlegi megállapodás 2025-ös lejárta után a Roszkoszmosz kilépne a nemzetközi projektből, és inkább a saját űrállomásuk építésére koncentrálnának.

(Borítókép: Serena Auñón-Chancellor a kilövés előtt, Fotó: Alexei FilippovTASS via Getty Images)

Az űrhajókban kellett menedéket keresniük az ISS asztronautáinak, miután Oroszország felrobbantott egy műholdat A hírek szerint Oroszország egy régi kémműholdját robbantotta fel egy rakétakísérlet keretében, az emiatt keletkezett, több ezer darabnyi űrszemét pedig a Nemzetközi Űrállomásra is veszélyt jelentett.