Egy kis hazai

Magyarországon 2020 májusára egy erőteljes megugrás után a foglalkoztatottakon belül már 17 százalék, azaz mintegy 760 ezer fő dolgozott távmunkában. 2021 februárra, folyamatos növekedés után az egy évvel korábban így dolgozó 100 ezer körüli munkavállaló ötszöröse végezte feladatait onnan, ahonnan éppen akarta, de persze ez többnyire az otthont jelentette. A számuk egyébként már márciusra megháromszorozódott.

Európai helyzet

Tavaly júliusban az Európai Unió (EU) dolgozó népességének csaknem fele teljes egészében vagy részben távmunkában dolgozott, és ez hatalmas emelkedés a járvány előtti 10 százalékos értékről- állapította meg az Eurofound. Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) felmérése közel 90 ezer online válaszadó válaszai alapján készült, és azt mutatja, hogy 48 százalékuk a munkaidőnek legalább egy részét távmunkában töltötte. Több mint egyharmaduk (34 százalék) kizárólag otthon dolgozott, vagyis háromból egy ember így végezte a munkáját.

Új kifejezések

Otthonról értelemszerűen interneten keresztül dolgoztunk/dolgozunk, azaz a hamar meghonosodott angol kifejezéssel élve ilyenkor home office-ban (ejtsd: hómofiszban) vagyunk. Ilyenkor többféle online kollaboratív szoftvert is használunk, melyek fejlesztőinek és üzemeltetőinek tavaly nagyon sűrű éve lehetett. Ilyenek a Trello projektmenedzsment megoldása, a talán mindenki által ismert Zoom, ami 2020-ban átdefiniálta a "zoomolunk" kifejezést, ami már nem ráközelítést jelent leggyakrabban, hanem azt, hogy videokonferencián veszünk részt munka-, vagy képzés-ügyben. Erős évet zárhatott a Microsoft Teams hasonló megoldása, vagy a Slack csoportmunka-üzenetkezelő rendszere is.

Második és harmadik hullám itthon

Magyarországon annak ellenére, hogy a korlátozások feloldása után sokan visszatértek munkahelyükre a tavalyi harmadik negyedévben is több mint háromszor annyian dolgoztak távmunkában, mint 2019 azonos időszakában. 

Funfact: a távmunka főképp a központi régiókban élőkre jellemző, Budapesten minden ötödik, Pest megyében minden tizedik foglalkoztatott így dolgozott. Észak-Magyarországon, a Dél-Alföldön és a Közép-Dunántúlon viszont csupán 4,2 százalékát érintette a dolgozóknak.

A koronavírus járvány második hulláma októberben robbant be, és ismét felfelé indult az otthoni munkavégzés görbéje, de mivel nem volt annyi korlátozás, ezért nem érte el a tavaszi szintet. A teljes 2020-as év tekintetében a távmunka részaránya végül 8,6 százalékosnak adódott, ami háromszorosa az ezt megelőző tíz év 2,9 százalékos átlagának. 

Magyarországon a vírus második és a harmadik hulláma kissé összefolyt, így idén év elején tovább nőtt az otthoni munkavégzésben dolgozók száma, elérve februárban a 482 ezer főt, a foglalkoztatottak 11 százalékát. 

Európai rangsor

Európai rangsorban Belgium áll az élen, ott a távmunkában dolgozók aránya meghaladja az 50 százalékot, majd Írország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország következik, mind a négy országban 40 százalék feletti értékkel. A hatodik Portugália ahol a távmunkások aránya alulról súrolja a 40 százalékot. 

A szakértők szerint a távmunka „velünk marad marad, mégpedig hibrid formákban. A jogszabályok egyelőre még nagyon homályosak, és meg kell határozni, hogy ki mit fizet, össze kell egyeztetni a családi életet és a munkát, meg kell határozni, hogy milyen munkaidőt kell betartani, és hogyan lehet ellenőrizni illetve értékelni az elvégzett munkát. De ezt a folyamatot talán már sem megállítani sem visszafordítani nem lehet, és nem is érdemes.

(Forrás: KSH Kép: Unsplash, KSH)

Ez is érdekelhet:

A Microsoft átváltott a 32 órás munkahétre - a produktivitás 40 százalékkal megugrott Az emberek kreatívabbak és termelékenyebbek, ha kevesebbet dolgoznak, a Microsoft és más cégek pedig megértették ezt.

A pandémia alatt megtáltosodott az európai e-kereskedelem Egy friss kutatásban Európa-szerte tízezer fogyasztó vallott vásárlási szokásairól, miközben a kutatók arra keresték a választ, hogy a világjárvány milyen hatással bírhat a keresletre az elkövetkező évek során.

Mit tegyünk, ha kémkedik utánunk a saját okosotthonunk? Az okosotthonok eszközei eddig sosem tapasztalt kényelemmel járnak, szinte bármilyen funkciót távolról is be vagy kikapcsolhatunk, viszont amire mi képesek vagyunk, arra az is képes lehet, aki jogosulatlanul átveszi az irányítást internetre kapcsolt rendszereink felett.