A Royal Society Publishingben közzétett tanulmány szerint a Costa Rica-i krokodil által rakott tojásban egy teljesen kifejlett, de halva született utód volt, aki genetikailag 99,9 százalékban megegyezett anyjával. Ez is azt támasztja alá, hogy a nemzésben nem vett részt másik állat. Az anyaállatot kétéves korában fogták be, és azóta elkülönítve tartották a többi egyedtől.

A szűznemzés vagy tudományos nevén partenogenezis képessé teszi a nőstény állatot arra, hogy hímek nélkül utódokat hozzon létre. Ezt a szaporodási formát megfigyelték már madarak, halak és egyéb hüllők – főként gyíkok és kígyók - esetében, az viszont kérdéses volt, előfordul-e aligátoroknál, teknősöknél, vagy krokodiloknál. Ez utóbbi csoport azért különösen érdekes, mert a krokodiloknál hiányoznak az ivarkromoszómák, az ivar meghatározását ugyanis a hőmérséklet szabályozza.

Dr Warren Booth, aki 11 éve tanulmányozza a szűznemzést, a BBC-nek azt mondta, nem volt meglepve a felfedezés hallatán. A Virginia Tech kutatója szerint a partenogenezis rendkívüli módon gyakori főleg cápák, madarak, kígyók és gyíkok esetében. A kígyóknál akkor jegyezték fel legtöbbször ezt a szaporodási formát, amikor elterjedté vált a kígyófélék házi kedvencként tartása. Mivel azonban viszonylag ritka, hogy otthonában vagy kertjében valaki egy krokodilt tart, eddig senki nem volt tanúja annak, hogy ez a faj is képes a hímivarsejtek nélküli reprodukcióra.

A kutató szerint az élőlények jellemzően akkor alkalmazzák a partenogenezist, ha az egyedek száma jelentősen fogy, és a faj a kihalás szélére sodródik. Ez történhetett a dinoszauruszok esetében is, amikor számuk csökkeni kezdett az éghajlati változások miatt.

A partenogenezist eddig több mint 80 gerinces fajnál figyelték meg, azonban ezek között egy emlős sem szerepelt, mert az egyszerűbb élőlényekkel ellentétben az emlősök a genomikus bevésődésnek nevezett folyamatra támaszkodnak. Az embernél ez például azt jelenti, hogy bizonyos gének be- vagy kikapcsolnak a hozzájáruló szülőtől függően. Ha csak egyetlen szülő lenne, néhány gén nem aktiválódna teljesen, és ez lehetetlenné tenné életképes utódok létrejöttét.

(Borítókép: Getty Images/Anadolu Agency)