Napjainkban a klímaváltozás mellett a műanyagszennyezés jelenti a legsúlyosabb környezeti problémát, nem kis részben azért, mert a mesterségesen előállított szerves polimerek többsége csak rendkívül lassan, több száz év alatt bomlik le a környezetben.
Az austini Texasi Egyetem kutatóinak a napokban megjelent tanulmánya alapján viszont lehetséges, hogy megvan a megoldás a problémára, ugyanis a kutatóknak a mesterséges intelligencia segítségével olyan enzimet sikerült találniuk, ami jelentősen felgyorsítja a legelterjedtebb, polietilén-tereftalát (PET) műanyag bomlási folyamatát, amely önmagában a globális hulladéktermelés 12%-áért felel.
Ahogy arról a Vice beszámol, az enzim úgynevezett depolimerizációs folyamat révén bontja le a műanyagot, azaz a polietilén-tereftalát építőelemeit visszabontja az eredeti monomerekre, mindezt mindössze egy hét alatt. Hal Alper vegyészmérnök, a tanulmány egyik szerzője szerint a módszer előnye, hogy a monomerekből így petróleum felhasználása nélkül állítható elő friss műanyag, újrahasznosítás szempontjából pedig már csak azért is jobb, mint a hagyományos megoldások, mert az így előállított friss műanyag megőrzi eredeti szilárdságát.
Ahogyan azt a tanulmány is megjegyzi, bár a természetben már számos (szám szerint 19) olyan enzimet találtak, amely képes lebontani a műanyagot, a kutatók által FAST-PETáznak elnevezett enzim a tesztek során ezeknél hatékonyabbnak bizonyult. Az Alperék által talált enzim a PET 51 különböző fajtáját képes visszabontani rendkívül széles hőmérsékleti és pH-tartományban, ami az eddig ismert enzimeknek jellemzően problémákat okoz.
(Borítókép: Nick Fewings/Unsplash)
