Neandervölgyi gének is növelhetik a koronavírus okozta halál kockázatát

2020 / 07 / 07 / Justin Viktor
Neandervölgyi gének is növelhetik a koronavírus okozta halál kockázatát
Egy publiklás és a tudományos közösség általi ellenőrzés előtt álló tanulmány azt állítja, hogy a neandervölgyi embertől örökölt génszekvenciák hozzájárulhatnak a koronavírus okozta betegség súlyosabb lefolyásához, és akár a beteg halálához.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

Súlyos örökség

Németországi és svéd kutatók nem kevesebbet állítanak, mint hogy azoknál az embereknél nagyobb a koronavírus okozta betegségben történő halál kockázata, akik bizonyos neandervölgyi embertől származó génkészletet hordoznak.

A kutatás során 3199 olasz és spanyol koronavírusos kórházi beteget vizsgáltak meg, és felfedezték, hogy egy bizonyos genetikai aláírás súlyosabb betegséghez kapcsolódik. Hugo Zeberg professzor és Dr. Svante Pääbo rájöttek, hogy a 60 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiektől örökölt génvariáció befolyásolja az immunrendszer válaszát, és túlzott reakciót okozhat a Covid-19 betegségben. Így a génvariációt hordozó emberek nagyobb valószínűséggel lesznek súlyos betegek, vagy halnak meg.


A súlyos COVID-19 kockázatát hordozó neandervölgyi maghaplotípus földrajzi eloszlása. Az üres körök azokat a populációkat jelölik, ahol hiányzik a neandervölgyi haplotípus. Az 1000 genom projekt adatai. (Kép: Hugo Zeberg, Svante Pääbo)

Nem mindenki rendelkezik ezekkel a génekkel - leggyakrabban a dél-ázsiai etnikumú emberekben fordulnak elő, ott is nagyjából a lakosság kb. egyharmadánál. A génvariáció kevésbé gyakori Európában, ahol az emberek nagyjából nyolc százaléka hordozza. 

Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy ezek a gének növelik a halál kockázatát - mondták a kutatók, figyelmeztetve, hogy kutatásuk jelenleg „tiszta spekuláció”.

Párhuzamos vérvonal

A neandervölgyi ember olyan faj volt, amely több tízezer évvel ezelőtt, a mai ember mellett élt, megjelenésükben és méretükben is nagyon hasonlóak voltak hozzánk, de általában erősebbek és izmosabbak voltak nálunk. A neandervölgyi ember mintegy 100 000 évig élt együtt a modern emberrel, mielőtt kb. 40 ezer évvel ezelőtt kihalt.


A neandervölgyi maghaplotípust lefedő filogenetikus fát érintő DNS szekvenciák. A színes négyzet a neandervölgyi és a súlyos COVID-19 haplotípust jelöli. A filogenitákat a maximális valószínűség és a Hasegawa-Kishino-Yano-85 modell felhasználásával állították elő. A fa gyökere a ma emberének következtetett ősi szekvenciája (Ensembl). Ebben a régióban nincs heterozigóta pozíció a három neandervölgyi genomban. (Kép: Hugo Zeberg, Svante Pääbo)

Zeberg professzor a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézetből és Dr. Pääbo a svéd Karolinska Intézetből arra jutottak tanulmányukban, hogy a harmadik kromoszómában található neandervölgyi genetikai szekvencia, „a súlyos SARS-CoV-2 fertőzés és kórházi ápolás fő genetikai kockázati tényezője”.

Ez a specifikus genetikai szekvencia valószínűleg 40 ezer és 60 ezer évvel ezelőtt került be az emberi vérvonalba, amikor fajunk kereszteződött a neandervölgyiekkel. Először egy kb. 50 ezer évvel ezelőtt, Horvátországban élt neandervölgyi ember maradványaiban találták meg, és még ma is kimutatható a modern emberek millióinak DNS-ében.  

Zeberg professzor és Dr. Pääbo elmondták, hogy a neandervölgyi gének leggyakrabban a Dél-ázsiai etnikumból is a bangladesi emberekben fordulnak elő, a népesség több mint fele, 63 százalékuk hordozza a variánst.

A vértípust meghatározó gének hatása

Egy másik genetikai különbség, amely az embereket nagyobb kockázatnak teszi ki a súlyos koronavírus okozta betegség kialakulását tekintve, a személy vércsoportját határozza meg, írta egy tanulmány júniusban. A 23andMe genetikai tesztelő cég kutatói azt találták, hogy a nullás vércsoportú embereknek akár 18 százalékkal is kevesebb esélyük volt a megbetegedésre. A kutatáshoz a csoport több mint 750 ezer résztvevőt toborzott, köztük 10 ezer olyan embert, akik elkapták a Covid-19 fertőzést.

A nullás típusú vérrel végzett 23andMe vizsgálatban résztvevők körülbelül 1,3 százaléka lett koronavírusos, összehasonlításképpen, az A vércsoportúak 1,4 százaléka, a B vagy AB vércsoportúak 1,5 százaléka kapta el a vírust.

A vírusnak nagyban kitett nullás vércsoportú, frontvonalbeli egészségügyi dolgozók, 13–26 százalékkal kevésbé voltak hajlamosak megfertőződni.

A kutatók azonosították az ABO gén egy olyan változatát, amely felelős a különféle vércsoportokért, és amely alacsonyabb megfertőződési kockázattal járt. Ezeket a megállapításokat, még szintén nem vizsgálta meg alaposan a tudományos közösség, illetve nem tették közzé egy orvosi folyóiratban sem. 

Eltérő arányok

A Zeberg professzor és Dr. Pääbo által feltárt „tragikus következményű” genetikai különbségnek nincs azonos hatása az összes rasszra - jegyezték meg a tudósok. Dél-Ázsia egészében - ideértve Indiát, Srí Lanka-t, Nepált és Pakisztánt - a génvariáció elterjedtsége körülbelül 30 százalék, az európai népek körében a már említett nyolc, az amerikaiak körében négy százalék, a Távol-Keleten pedig még alacsonyabb szintre csökken. 

Az Egyesült Királyságból származó adatok is azt mutatják, hogy a bangladesi származású férfiakat fenyegeti leginkább a koronavírus okozta halál, ám azt az orvosok még mindig nem tudták kideríteni, hogy ez miért van így. Az angol közegészségügyi (PHE) jelentés rámutatott, hogy a bangladesi etnikumú britek körülbelül kétszer akkora kockázatot hordoznak, mint az európaiak a koronavírus fertőzés okozta halál tekintetében. 

Egyesek úgy gondolják, hogy ez legalább részben a 2-es típusú cukorbetegség - ami önmagában is egy Covid-19 súlyosságát befolyásoló kockázati tényező - magasabb arányával függ össze a dél-ázsiai háttérrel rendelkező embereknél. A neandervölgyi gén hozzájárulhat ehhez ha a kutatás eredménye igaznak bizonyul, ám ez önmagában nem magyarázza meg a fekete bőrű emberek magasabb halálozási kockázatát.

Sötétebb bőr = súlyosabb lefolyás

Tovább árnyalja a képet, hogy bár Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is, a fekete háttérrel rendelkezők magasabb halálozási arányokat mutattak a Covid-19 járványban, ám Zeberg professzor és Dr. Pääbo kutatásai szerint a neandervölgyi gének szinte teljesen hiányoznak az afrikai populációkban. 

Az etnikai kisebbségek magasabb halálozási aránya az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban nagyobb valószínűséggel a történelmi faji egyenlőtlenségeknek tudható be, melyek ezeket az embereket szegényebbé, rosszabb általános egészségi állapotúvá teszik, miközben amúgy is sűrűn lakott területeken élnek, és ezáltal hajlamosabbak elkapni a vírust. 

Azt a kutatók egyelőre nem tudták megmagyarázni, hogy a neandervölgyi genetika miért növeli a halálozás kockázatát, ha valaki elkapja a Covid-19-et, de valószínű, hogy hajdanán ez a génvariáns segíthette az immunrendszer szabályozását a régi vírusok ellen, ma viszont túlzott immunreakcióba hajszolja a testet.

Zeberg professzorék szerint: „Jelenleg nem ismeretes, hogy a neandervölgyi szekvencia mely tulajdonságai hordozzák a súlyos Covid-19 kockázatát, és hogy ennek a tulajdonságnak vannak-e hatásai a jelenlegi koronavírusokra vagy akár más kórokozókra. Miután ezeket tisztáztuk, lehetséges lesz a “neandervölgyi érzékenység” tisztázása a releváns kórokozókkal szemben. A jelenlegi világjárványban azonban egyértelmű, hogy a neandervölgyi eredetből származó génáramlás tragikus következményekkel jár." A tanulmányt a bioRxiv weboldalon tették kközzé, melyen ellenőrzés előtt álló tudományos cikkeket publikálnak a kutatók.

(Forrás: BioRxiv Képek: Pixabay, Wikimedia)

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben

Van egy hely, ahol még mindig tud meglepetést okozni a nyár
Elég egy jó tipp, egy váratlan találkozás vagy egy olyan hely, amit nem dob fel elsőre a térkép, és máris egészen más lesz a nyaralás, mint amit előre elképzeltél.
Így tapasztalhatjuk meg az igazán autentikus élményeket és személyes vendégszeretet Horvátország minden régiójában
Így tapasztalhatjuk meg az igazán autentikus élményeket és személyes vendégszeretet Horvátország minden régiójában

Egy-egy utazás sokszor nem a legnagyobb turista-látványosságtól vagy a tökéletes fotóktól marad emlékezetesek, hanem olyan emberek miatt lesz felejthetetlen, akikkel útközben találkozunk.

Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek: ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Roncsok, barlangok és 2700 éves kincsek: ezért őrül meg a búvárvilág Máltáért
Két órára Budapesttől egy víz alatti paradicsom rejtőzik.
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.