Teljesen normális, ha valaki jobban szereti a nyarat, mint a telet, vagy épp fordítva, az évszakokhoz köthető átmeneti rosszkedv azonban nem egyenlő a téli, vagy nyári depresszióval. A szezonális érzelmi zavar tünetei közé tartozik többek között az érdeklődés elvesztése dolgok iránt, amelyekkel korábban foglalkoztunk, folyamatos fáradtság, kimerültség, alvászavar, az étvágy látványos csökkenése, vagy éppen növekedése. Ezek a panaszok egyébként pontosan megegyeznek a klinikai depresszió jeleivel, a különbség csupán annyi, hogy a téli, vagy nyári depresszióban szenvedőknél csak az adott évszak során jelentkeznek.

Az egyesült államokbeli Winter Depression Research Clinic (magyarul Téli Depresszió Kutató Klinika) szerint a leggyakoribb tünet az úgynevezett hiperszomnia, vagyis az átlagosnál nagyobb alvásigény, illetve a jelentősen megnövekedett étvágy. Paul Desan, a klinika igazgatója szerint olyan ez, mintha az emberek téli álomra készülnének. Az évszaktól függő érzelmi zavart a legtöbb ember fiatal felnőttkorban tapasztalja először, illetve háromszor gyakrabban fordul elő nők esetében, mint a férfiaknál, utóbbi okát egyelőre nem tudják.

Általánosan elfogadott, hogy a téli depresszió kiváltó oka a fotoperiodizmussal áll szoros összefüggésben, vagyis azzal, hogy hogyan reagálunk a nappal időtartamának változásaira: minél rövidebb a hajnal és az alkonyat közti időszak, annál valószínűbb a tünetek megjelenése. Azt persze a legtöbben érezzük, hogy nincs jó hatással a hangulatunkra, ha rövidebbek a nappalok, de miért is zavarja az embert ennyire, ha kevesebb a fény?

A kutatók egyik elmélete szerint a napszakok hosszának változása megzavarja testünkben a melatonin nevű hormon termelését, amelyet az emberi agy az alvás elősegítésére termel minden este.

Ez a folyamat az úgynevezett cirkadián ritmus, a beépített biológiai óránk része, amely eldönti, mikor alszunk, és mikor vagyunk ébren. Eszerint, bár testünk ébresztőórája csörög reggel, a testünk biológiailag továbbra is úgy érzékeli, mintha éjszaka lenne. Azok, akik ennek az egyensúlynak a változására érzékenyek, hajlamosabbak a téli depresszióra is. Az viszont továbbra sem teljesen világos a kutatók számára, hogy a fáradtság mellett ez miért okoz sokaknál depresszió-szerű tüneteket is.

Azok közül, akik küzdenek a téli mentális zavarral, néhányan nyáron is hasonlóan szenvednek, annak ellenére, hogy ilyenkor a nappali órák száma jóval nagyobb, mint a hideg időszakban. A nyári depressziónak is nevezett lelki állapot azonban elsősorban a páratartalommal, a nagy meleggel és a magas pollenkoncentrációval van összefüggésben, illetve a tapasztalt tünetek is mások, mint télen: a letargikus hangulat helyett az érintett emberek ilyenkor krónikusan ingerlékenyek, étvágytalanok és feszültek. A nyári depresszió kevesebb embert érint, így kevésbé ismert a tudomány számára is. A szakértők szerint olyan nyilvánvaló és egyszerű dolgok is segíthetnek enyhíteni az időszakos tüneteket, mint a gyakori, naponta többször végzett hidegvizes zuhanyzás, légkondicionált helyiségekben tartózkodás, illetve a nyári utazás, vakáció elhalasztása télre, vagy egy hidegebb időszakra.

Mit tehetünk az időszakos depresszió ellen?

A szakértők szerint mindenek előtt egy pontos, orvosi véleményre van szükség, és óva intenek attól, hogy magunkat diagnosztizáljuk, éppen azért, mert, ahogy a depresszió, így az időszakos érzelmi zavar is komoly betegség.

• Fényterápia:  a leggyakoribb kezelési módszer, hogy a téli, sötét időszakok alatt, reggelente 30 percet egy legalább 10.000 lux erősségű lámpa előtt töltsünk. Ez a fényerősség olyan, mint ami akkor ér minket, ha júliusban, napos időben szabadtéren tartózkodunk. A kutatások szerint a napfénylámpa használata hatékony segítség lehet, de csak akkor, ha mindennap alkalmazzuk.
• Kognitív viselkedésterápia: a Cognitive Behavioral Therapy (CBT) lényege, hogy a negatív gondolatokat kevésbé negatívvá, vagy semlegessé alakítsuk. Például ahelyett, hogy "utálom a telet", mondjuk azt, hogy "bár nem a kedvenc évszakom a tél, de azért vannak olyan dolgok, amit szeretek benne".  Ez a több mint 30 éves múlttal rendelkező módszer a tapasztalatok szerint legalább annyira hatékony, mint a fényterápia.
• Téli/nyári hobbi: a téli depresszióban szenvedőknek gyakran kizárólag nyári szabadidős tevékenységeket végeznek (például strandolás, kertészkedés). Érdemes olyan téli hobbikat találni, amik a lakásban, vagy beltéren is könnyedén csinálhatunk (ilyen lehet a kézimunka, könyvolvasás, edzőterembe járás)
• Stresszkezelési technikák: az életmódváltás is nagy segítség lehet hangulatunk javításában. A rendszeres testmozgás, téli sportok űzése, vagy akár a nyári vakáció téli tervezgetése is hatásos módszer lehet a szakértők szerint.

Mint minden kutatással kapcsolatban, az időszakos depresszióval kapcsolatos tanulmányoknak is vannak szkeptikusai, akik szerint, bár a jelenség valódi, azonban nem tekinthető mentális betegségnek. Egy 2008-as, Norvégiában végzett felmérés például egyáltalán nem mutatott ki téli hangulatromlást a megkérdezettek között, pedig az északi országban csupán 6 óra körüli a nappali órák száma a hideg évszakban. Egy másik, egyesült államokbeli, 2016-ban készített tanulmány részenként 30.000 embert kérdeztek meg a témáról, és szintén nem volt megfigyelhető a téli depresszióra utaló tendencia. A témában jártas kutatók szerint azonban az, ha egy tűt nem találunk meg a szénakazalban, nem jelenti azt, hogy nincs is ott.

A szakértők azt hangsúlyozzák, fontos, hogy semmi esetre se becsüljük le a problémát, akkor sem, ha a hangulatromlást csak időszakosan tapasztaljuk, és ne féljünk segítséget kérni, amennyiben önállóan nem érünk el javulást.

(Borítókép: Getty Images/BenAkiba)