A táplálkozási pszichiátria/pszichológia egy viszonylag új, fejlődő tudomány, amely azt vizsgálja, hogy az elfogyasztott ételek hogyan befolyásolják az emberek mentális egészségét, különös tekintettel a depresszióra, ami világszerte a leggyakoribb pszichés betegség a WHO felmérései alapján.

Dr. Uma Naidoo is táplálkozási pszichiáter, a Massachusetts General Hospital táplálkozás- és életmódpszichiátriai igazgatója, a Harvard Medical School oktatója, és nem mellesleg szakács. Naidoo a CNN egészségügyi podcasjtában azt mondta a témával kapcsolatban, hogy étrendünk nyolcvan százalékát teljes értékű, rostban gazdag élelmiszerek, például zöldségek, gyümölcsök, magvak, teljes kiőrlésű gabonafélék, egészséges zsírok és jó minőségű fehérjék kell, hogy alkossák, a fennmaradó 20 százalék esetében van mozgástér arra, hogy engedjünk a „bűnös” élvezeteknek. Az ide sorolandó feldolgozott élelmiszereket, gyorsételeket ugyanis úgy tervezték, hogy becsapják az agyunkat, így ezek esetében szinte képtelenek vagyunk megállni a túlfogyasztást, hangsúlyozta Naidoo.

A szakértő szerint minél több színes, növényt és gyümölcsöt fogyasztunk (például bogyós gyümölcsök, répa, brokkoli, alma), annál több agyműködést fokozó tápanyaghoz jutunk, ilyenek például

a növényi polifenolok, amelyekről több tanulmány is kimutatta, hogy a hangulatra pozitívan hatnak, illetve csökkentik a depresszió kockázatát is.

Fontos még a természetes cukor bevitele is, hiszen testünk és agysejtjeink számára ez létfontosságú, nem mindegy azonban, hogy milyen forrásból jutunk hozzá, Naidoo szerint ezért is kulcsfontosságú a rendszeres gyümölcsfogyasztás.

A színes ételek közül talán a zöldek a legfontosabbak, ugyanis ezek tartalmaznak folsavat, a B-vitamin egy olyan fajtáját, amely olyan fontos neurotranszmitterek építőköve, mint a noradrenalin, a szerotonin és a dopamin, amelyet boldogsághormonnak is szoktak nevezni. A folsav fogyasztása is összefüggésbe hozható a depressziós tünetek csökkenésével és a kogníció általános javulásával, ami támogatja a boldog és tiszta elmét, mondta Naidoo. Ezt szem előtt tartva érdemes akár napi 4-6 adag zöldséget, például spenótot, kelkáposztát, rukkolát, tavaszi mixet vagy pitypang zöldjét fogyasztani.

A szervezetünkben fellépő gyulladás a stressz és a rossz hangulat egyik kiváltó oka, még akkor is, ha ez nem tudatosul bennünk.

Amikor beleinkben gyulladás alakul ki a finomított cukrok, a feldolgozott élelmiszerek és az ipari magolajok (szója, kukorica és szőlőmag) hatására, elménk túlterhelt, stresszes és szorongó lesz.

Számos kísérlet bizonyította, hogy amint a tápanyagszegény ételeket, mint amilyenek jellemzően a nyugati étrend részét képezik, gyümölcsökben és zöldségekben gazdag ételekkel, egészséges zsírokkal (különösen omega-3 zsírsavakkal) és fehérjékkel helyettesítjük, a bélrendszer megnyugszik, a testben és az elmében pedig enyhül a stressz.

A bélrendszert gyakran "második agyként" jellemzik, nem véletlenül. A bélrendszerünk, amely falát körülbelül 10 millió neuron alkotja, képes a központi idegrendszertől, az agyat és a gerincvelőt magában foglaló feldolgozó központtól függetlenül működni. Ez azt jelenti, hogy az agyunknak nem kell részt vennie az emésztés és kiválasztás mindennapos zűrös munkájában. A két "agyunk" a vagus nevű idegen keresztül kommunikál egymással, amely egyike annak a 12 fő idegnek, amely összeköti a testet az aggyal. A belek és az agy közötti üzenetek ezen az információs szupersztrádán keresztül haladnak, viszont hogy pontosan milyen módon, az jelenleg is számos kutatás tárgyát képezi.

Egyre több jel utal arra, hogy a beleinkben lévő mikrobák az agyunkkal is kommunikálnak, vagyis a bélbaktériumok különböző módokon befolyásolhatják az agy kémiáját. A bélmikrobák ugyanis neurotranszmittereket termelnek - olyan vegyi anyagokat, mint a szerotonin, a dopamin és a GABA, amelyek üzeneteket továbbítanak az agyba, ez pedig az immunrendszerre is hatással van, ami önmagában is befolyásolja a hangulatot és a viselkedést. Egy rágcsálókon végzett kísérlet kimutatta, hogy miután megváltoztatták az állatok bélbaktériumainak összetételét, az egerek stresszre adott válasza is más lett, amikor azonban a vagus idegüket átvágták, nem történt változás a viselkedésünkben. Ez pedig arra utal, hogy a mikrobák ezen az idegen keresztül kommunikálnak az aggyal.

A fentiek alapján összességében elmondható tehát, hogy a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, amely jellemzően sok egészségtelen zsírt és finomított szénhidrátot tartalmaz, fokozott depresszióval és szorongással jár, ezek az ételek ugyanis összefüggésbe hozhatók a fokozott gyulladásos állapottal, amelyet egyre inkább a depresszió okaként tartanak számon. Érdemes ezek helyett étrendükbe sok tápanyagdús "jó hangulatú” élelmiszert, például gyümölcsöket, zöldségeket, hüvelyeseket, teljes kiőrlésű gabonaféléket és nyers dióféléket, halakat, sovány húsokat, illetve egészséges zsírokat, például olívaolajat építeni.

(Borítókép: Getty Images/alicjane)