2007-ben a japán Kiotói Egyetemen Jamanaka Sinja kidolgozott egy technikát, amely felnőtt bőrhámsejteket alakít át őssejtekké miután négy speciális molekula hatásának tette ki ezeket. A molekulákat Yamanaka-faktoroknak nevezték el, és a lényegük tehát, hogy visszafordítják a sejt fejlődését, és a bőrsejt visszaváltozik azzá a kiindulási őssejtté, amely még bármilyen sejttípussá képes differenciálódni. A hatás eléréséhez 50 napra van szükség. A probléma ezzel, hogy a módszerrel természetesen elvész a sejt eredeti típusa és funkcionalitása is – nyilatkozta a mostani kutatást végző Diljeet Gill, a Cambridge Egyetem Babraham Institute-jának kutatója.

A mostani kutatás ugyanis úgy próbálta felhasználni a Yamanaka-faktorokat, hogy a bőrsejtek megfiatalodjanak, de konyhanyelven szólva maradjanak bőrsejtek, és ne változzanak át őssejtté. A kutatáshoz három önkéntestől gyűjtöttek bőrmintát, akik átlagéletkora 50 év volt. Ezt követően az említett molekuláknak nem 50, hanem mindössze 13 napig tették ki a mintákat – hogy így „részleges fiatalítást” érjenek el. Ezután eltávolították a Yamanaka-faktorokat, és hagyták, hogy a sejtek növekedésnek induljanak. A sejtek életkorát két módszerrel lehet megállapítani – ezek az epigenetikai óra (Horvath-óra), amely a DNS-ben található citozin metilációs változásából állapítja meg a kort, míg a másik módszer a sejt RNS készlete, vagyis a transzkriptom alapján végzi el a számítást. Ezekről egyébként korábban részletesebben írtunk a lenti cikkünkben:

Minden eddiginél pontosabb módszert találtak az életkor mérésére Bár a kutatóknak egy ideje már más lehetőségük is van az élőlények korának a megállapítására, minthogy megszámolják, hogy hány kört tett meg a bolygónk a Nap körül, amióta megszülettek, de a biológiai életkor mérése mindeddig csak közelítő értékkel volt meghatározható.

A kutatók mindkét módszerrel azt állapították meg, hogy a sejtek 30 évvel fiatalabbnak tűnnek biológiai szempontból a tényleges koruknál. A biológiai profil egy dolog, azonban a sejtek működésükben is megfeleltek a fiatalabb bőrsejteknek. Például amikor egy mesterséges sebre helyezték, ezek a sejtek sokkal gyorsabban nőttek össze a sérülés mentén, mint az idősebb sejtek. Emellett több kollagént is termeltek az idősebb sejteknél.

A mostani módszer újdonsága tehát, hogy lehetségessé vált a sejt részeleges megfiatalítása, úgy hogy közben az eredeti funkcionalitása is megmarad – aminek – szemben az őssejtté alakításnál – már terápiás jelentősége is van. Például lehetségessé válhat bizonyos bőrt érintő betegségek és elváltozások (égési sérülés, fekély) kezelése, és ezeket a sejteket még csak nem is lökné ki a beteg szervezete. A kutatók megvizsgálják azt is, hogy ez a módszer működik-e más típusú sejtek esetén is.

(Fotó: Pixabay)