A ritka együttállás a hajnali nyári égbolt egyik kiemelkedő eseményének ígérkezik, de megfigyeléséhez legalább egy binokulár szükséges majd. A két bolygó napokon át egyre közelebb kerül egymáshoz, így július első napjaiban is már érdemes egy nagyobb binokulárral követni őket.

A jelenség július 4-én, hajnali 3:15 körül figyelhető meg legkedvezőbben az északkeleti-keleti horizonton, amikor a Mars még csak nagyjából 7 fokkal jár majd a látóhatár felett. A megfigyeléshez mindenképpen olyan helyszín szükséges, ahonnan a keleti horizont teljesen szabadon látható, mivel az égitestek viszonylag közel járnak a látóhatárhoz. A két bolygó rendkívül közel, nagyjából 10 ívperces látszólagos távolságra kerül egymástól.

A Mars és az Uránusz teljesen eltérő fényességűnek és színűnek mutatkozik majd. A Mars egy szabad szemmel is látható, narancsos színű csillagnak látszik, közepes fényességgel, az Uránusz azonban jóval halványabb, így csak binokulárban lesz látható.

Az Uránuszt a Mars mellett balra, egészen közel kell keresni, egy halvány csillagnak látszik majd, amely a narancsos vörös Mars mellett enyhén zöldes-kékes színű lesz. A Fiastyúk csillaghalmazának csillagai szabad szemmel is megfigyelhetők lesznek a bolygópáros fölött mintegy 5 fokkal.

Állványos csillagászati távcsővel érdemes a bolygópárt felnagyítani, és legalább 150-200-szoros nagyításon vizsgálni őket. Mindkét bolygó korongja igen kicsi, de hasonló méretű. Az alacsonyan járó bolygók apró korongjain részleteket nem nagyon lehet majd látni, érdemes viszont összehasonlítani a két bolygókorong felületi fényességét.

Az ilyen bolygóegyüttállások önmagukban sem gyakoriak, a Fiastyúk közelsége pedig most még különlegesebbé teszi az eseményt. A legközelebbi, könnyen megfigyelhető Mars–Uránusz együttállás 2036-májusában lesz, de a két bolygó ekkor jóval messzebb, 1 fokra lesz egymástól.

Ezek is érdekelhetnek:

A DNS titkai – kvíz a genetika világából Milyen hosszú lenne egy emberi DNS, ha teljesen kinyújtanánk? Mennyi adatot képes tárolni egy DNS-molekula? És igaz-e, hogy egy átlagos élet során keletkező összes DNS együtt akár egy fényévnyi távolságot is elérhet?

Kvíz: mennyire ismered az emberi agyat? Igaz, hogy az agysejtek nem képesek regenerálódni, vagy hogy az emberi agy mérete az elmúlt tízezer év alatt csökkent? És azt tudod, hogy milyen maximális sebességgel terjedhet az információ az agy idegpályáin?

Mennyire ismered a csodálatos emberi testet? – kvíz Merüljünk el együtt az emberi test rejtelmeiben!

(Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló)