A régészek 3D-s szkennelési technológiát alkalmaztak a dán rúnaköveken található ősi feliratok vizsgálatára, ami egy igen izgalmas felfedezéshez vezetett: valószínűleg négy követ Thyrának, egy nagyhatalmú viking uralkodónőnek szenteltek.

Mindez megkérdőjelezi a viking kor társadalmával kapcsolatos korábbi hiedelmeket, mivel ezek szerint a nők, különösen tehát Thyra, jelentős befolyással bírtak, és komoly mértékben hozzájárultak a dán állam kialakulásához.

A felfedezéshez tehát a rúnakövek két csoportjának a 3D-szekennelése, valamint az ezt követő elemzés vezetett. A kövek első csoportját a Jelling köveket a dán államalapító Kékfogú Harald állíttatta (érdekesség, de a Bluetooth adatcsere szabvány is róla kapta a nevét) a szülei Gorm és Thyra emlékére. Ami viszont még érdekesebb, hogy a Thyra név előkerül a kövek egy másik csoportján a Ravnunge-Tue köveken is. Kérdés volt tehát, hogy a kettő ugyanarra a személyre utal-e.

Dr. Lisbeth M. Imer, a Dán Nemzeti Múzeum munkatársa által vezetett kutatók tehát ezen elméletet tesztelték: Dr. Imer és több skandináv intézmény kutatócsoportja 3D-s modelleket készített a rúnakövekről, és elemezte a rúnák kivágásához használt formát és faragási technikákat, valamint a használt nyelvet. Az eredményeiket pedig az Antiquity folyóiratban tették közzé – számol be róla a sajtóközlemény.

A cél az volt, hogy azonosítsák a különböző faragókra jellemző megkülönböztető jegyeket. A Læborg-kő (az egyik Ravnunge-Tue csoportból) és a Jelling 2-kő rúnái közötti hasonlóságok pedig arra utalnak, hogy ugyanaz a személy véste őket. Ez alapján tehát a Thyrára való utalások mindkét kőcsoporton valószínűleg ugyanarra a személyre vonatkoznak – a dán királynéra és Kékfogú Harald édesanyjára. Mint dr. Imer fogalmaz:

„Egyetlen dániai viking férfit vagy nőt sem említettek ennyi rúnakövön, és ez aláhúzza vitathatatlan fontosságát a fia, Kékfogú Harald uralma alatti birodalom összeállításában.”

A kutató szerint valószínű, hogy Thyra a saját jogán birtokolta a földet és a hatalmat, és nem csak a férjén keresztül.

Ez a felfedezés megkérdőjelezi a viking-kori Dániában a nők szerepével kapcsolatos korábbi feltevéseket, mivel úgy tűnik, hogy a nők, köztük Thyra, önállóan is birtokolhatták a hatalmat, nem csak a férjükön keresztül – vagyis a viking nők jelentős befolyást gyakorolhattak, és uralkodhattak férjeik vagy kiskorú fiaik nevében. Thyra pedig kulcsszerepet játszhatott a dán állam kialakulásában.

(Kép: A Læborg rúnakő, forrás: Roberto Fortuna /CC BY-SA 4.0)