A biológusok 1994 óta fontolgatják a DNS számítástechnikai felhasználását. Akkoriban kezdtek ugyanis rájönni, hogy miként lehet egy DNS szálon információt tárolni, majd egy számítógéphez hasonlóan: visszafejteni azt. Ám egy új tanulmány szerint nehéz a gép működtetéséhez szükséges logikát matematikai műveletek megoldására felhasználni. Ez a mostani épp ezért is jelentős előrelépés, és a kutatók szerint a DNS-számtógépek egy nap akár le is válthatják szilícium-alapú társaikat.
A mostani kísérletben szereplő eszköz lényegében szerkesztett DNS szálakat tartalmazó üvegcsékből áll. Ezek aztán más, a bemeneti oldalt adó DNS szálakhoz kapcsolódhatnak, és öt különböző hullámhosszúságú fényt bocsáthatnak ki attól függően, mely DNS szálak vannak jelen. Egy hagyományos számítógépben a feszültség jelenléte vagy hiánya jelent egy adott bitet a tranzisztorban. Ebben a rendszerben azonban minden bitért egy-egy megfelelő DNS-szál vagy annak a hiánya a felelős. Tehát ha az 1 négyzetgyökét akarjuk megjeleníteni, akkor elég csak az A szálat használnunk. Ám a 484 négyzetgyöke esetén kicsit bonyolultabb a helyzet: a bemeneti oldal binárisan 0111100100, és ekkor az egyeseket a következő szálak jelentik: C, F, G, H, I míg az A, B, D, E és J szálak hiánya jelenti a nullát.
Ezeknek megfelelően a platform a következő öt hullámhosszak egyikén, illetve ezek közül egyszerre akár több hullámhosszon világíthat: kék, narancs, mustár, piros és zöld – ezek adják az öt szemjegyből álló kimeneti oldalt. A hullámhossz jelenléte vagy hiánya jelenti a bináris számrendszer egyesét és nulláját. Tehát a 484 esetén a bemeneti oldal 0111100100, ami a kimeneti oldalon úgy jelenik meg, hogy világít a kék, a mustár és a piros, míg a zöld és a narancs nem, és ebből születik meg az ötbites bináris szám, a 10110, tehát a 22, a 484 négyzetgyöke.
A kutatók ezzel a géppel egészen a 900-ig eljutottak, ennek a gyöke ugyanis a legnagyobb szám, amely a rendszerrel még megjeleníthető.
Félreértés azonban ne essék: a „DNS-számítógép” nem számológép, hanem kizárólag a fent leírt négyzetgyökszámításra való, kísérleti rendszer.
A technológia tehát egyelőre még gyerekcipőben jár, de a szakértők szerint idővel akár olyan problémákat is megoldhatnak ezek az eszközök, amelyek a hagyományos számítógépeknek túl bonyolultak, ha nem egyenesen lehetetlenek.
(Kép: pixabay, forrás: gizmodo)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
