A 3I/ATLAS a csillagközi térből a Naprendszerbe érkezett látogató, amelyet első ízben idén július elsején detektáltak, de már korábban is a Naprendszerben tartózkodott. A felfedezése után a kutatók találtak olyan felvételeket, amelyen már május 7-én is detektálható volt - mint kiderült, a NASA “exobolygó-figyelő” űreszköze, a TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) májustól júniusig lényegében folyamatosan figyelte az objektumot, ami valószínűsíthetően egy üstökös. A 3I/ATLAS-ról azóta már számos felvételt készítettek különböző földi teleszkópok és űrbeli megfigyelőeszközök, és gyűlnek az információk az objektummal kapcsolatban, ami alapján annyi már biztosra vehető, hogy sok tekintetben eltérnek a jellemzői a Naprendszerben született üstökösöktől.

Az ATLAS egyelőre magyarázatra váró anomáliái közé tartozik a furcsa csóvája, amely a Nap felé mutatott, majd megfordulni látszott,

illetve rendhagyó a sajátos összetétele is, amely az adatok szerint rengeteg nikkelt tartalmaz, ami a vártnál alacsonyabb hőmérsékleten (a Naptól nagy távolságban) is “párolog” az objektumból, emellett szén-dioxidban is igen gazdag a kómája.

A 3I/ATLAS-szal kapcsolatos kérdések megválaszolását az újabb és újabb adatok segíthetik, és a korábbi két csillagközi látogatóval, az Oumuamuával és Borisovval ellentétben, most egészen sok idő áll rendelkezésre a megfigyelések kivitelezésére. A kutatók a világ minden pontján az üstökösre állították azokat a megfigyelőeszközöket, amelyek hosszabb-rövidebb időre követni tudják az ATLAS útját, bár az új információk nem mindig érkeznek olyan gyorsan: a NASA például a kormányzati leállás miatti szünetnek köszönhetően nem ad híreket az objektumról, az Európai Űrügynökség pedig a Juice szonda potenciális novemberi megfigyeléseinek eredményeit csak februárra ígéri, mivel - a Space.com elmondása szerint - a szonda jelenleg a Nap elleni védőeszközként használja főantennáját.

Hogy az adatok beszerzésére meddig lesz lehetőség, az még nem egyértelmű, de Avi Loeb harvardi kutató szerint az objektum a Naprendszeren át megtett útja felénél járhat. Az ATLAS ugyanis nagyjából most érte el a pályájának perihéliumát, vagyis a Naphoz legközelebbi pontját, körülbelül 203 millió kilométerre járhat a Naptól. A megfigyelésekre jelenleg kevés alkalmon nyílik, mert a 3I/ATLAS nemrégen a Nap “mögé került” a Föld perspektívájából nézve, de novemberben újból előbukkan majd.

Az ATLAS úgynevezett hiperbolikus pályáján halad a Nap körül, aminek nagy az excentritása,

a csillag tehát nem fogja annyira magához vonzani, hogy “magához kösse”, így az üstökös végül el tudja majd hagyni a Naprendszert. Az ATLAS sebességére viszont értelemszerűen hatással van a Nap, így a tempója le fog lassulni, amikor a csillagtól újra távolabb kerül majd. A perihélium idején a sebessége a számítások szerint 68 km/s, azaz 245 000 km/h.

(Fotó: Thunkii/Wikimedia Commons)