A The Verge-ön olvasható hír emlékeztet: nem előzmények nélküli Biden elnök döntése. 2013-ban, Barack Obama elnöksége alatt, amikor Biden az USA alelnökeként szolgált, hoztak már egy hasonló, de ennél szűkebb szabályt: az a kollegiális bírálat (peer review) mellett megszületett cikkekre vonatkozott csak, összesen húsz szövetségi ügynökség esett a hatálya alá, és egy éven keresztül az írásokat megjelentető kiadványok kérhettek pénzt az olvasóktól. Ezzel szemben 2025 végétől

minden, szövetségi forrásokból született kutatás azonnal nyilvánossá válik.

Ugyan szervezetenként különbözhetnek a pontos szabályok, de ezeknek biztosítaniuk kell, hogy az írás gépek által is olvasható, hogy könnyebben legyen kereshető és feltehetőleg akár gépek által értelmezhető; a támogatás pontos formája és mennyisége is kell, hogy szerepeljenek a leírásban; a tudományos adatok, amelyek alapján a cikk született, szintén publikusak kell, hogy legyenek, ha azok nem okoznak etikai vagy biztonsági problémákat; illetve ahol nem történt kollegiális lektorálás, ott az intézmények egymás között fogják megosztani a tanulmányokat. Ráadásul mindez nem csak cikkekre, de könyvek fejezeteire és konferenciákon előadott prezentációkra is érvényes lesz.

Azok a szervezetek, amelyek a tudományos írások hozzáférhetőségéért küzdenek, természetesen dicsérték a döntést, ám az Amerikai Kiadók Szövetségének a szóvivője nem volt ennyire derűlátó. A The Verge-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a döntést nem előzte meg érdemi egyeztetés, és annak "komoly gazdasági következményei" lesznek.

(Borítókép: Brandi Redd/Unsplash)

Nyílt hozzáférés a kutatásokhoz: MTA-Elsevier megállapodás Régóta várt hír dobogtatta meg a jövőt a nyílt hozzáférésű kutatási anyagokban látók szívét. Egy november hetedikén közzétett bejelentés szerint ugyanis megállapodott egymással a Magyar Tudományos Akadémia és az Elsevier kiadó-óriás.