A naptárban időről időre felbukkan egy dátum, amely különös jelentőséget kap a közbeszédben: a péntek 13. A nyugati kultúrában sokan szerencsétlen napként tartják számon, és bár a modern társadalomban sokan puszta babonának tekintik, a hozzá kapcsolódó hiedelmek évszázadok alatt formálódtak. Vallási történetek, történelmi események, irodalmi művek és a popkultúra egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy ez a dátum máig a naptár egyik legismertebb „baljós” napjává váljon.
Érdekes módon a péntek 13 balszerencsés híre nem minden kultúrában jelenik meg. Spanyolországban és Görögországban például a kedd 13 számít baljósnak, míg Olaszországban inkább a péntek 17 hordoz hasonló jelentést. Ez is jól mutatja, hogy a dátumhoz kapcsolódó félelmek kulturálisan formálódnak, és nem univerzálisak.
A hiedelem két különálló elemre épül: a 13-as számra és a pénteki napra. Mindkettőhöz régóta kapcsolódnak negatív jelentések. A keresztény hagyomány egyik legismertebb történetében, az utolsó vacsorán tizenhárom ember ült az asztalnál, a 13. helyen pedig az áruló Judás foglalt helyet. A jelenetet a reneszánsz egyik legismertebb festménye, Az utolsó vacsora is megörökítette, amelyet Leonardo da Vinci készített a 15. század végén. A keresztény hagyomány szerint ráadásul Jézust pénteken feszítették keresztre, ami tovább erősítette a naphoz kapcsolódó baljóslatú jelentéseket.
A vallási hagyományban más történetek is kötődnek ehhez a naphoz. Egyes értelmezések szerint Éva pénteken szakított az almából az Édenkertben, Káin ezen a napon ölte meg Ábelt, sőt a legenda szerint Noé bárkája is pénteken indult útjára a nagy özönvíz idején. Bár ezek a történetek nem minden esetben bizonyíthatók történetileg, jól mutatják, hogy a péntekhez már korán társult egyfajta negatív szimbolika.
Egy másik gyakran emlegetett történelmi magyarázat egy középkori eseményhez köti a dátum rossz hírét. 1307. október 13-án, amely valóban péntekre esett, IV. Fülöp francia király elrendelte a nagy hatalommal és jelentős vagyonnal rendelkező templomos lovagrend tagjainak letartóztatását Franciaországban. A lovagokat később eretnekséggel vádolták, sokukat megkínozták és kivégezték, a rend pedig gyakorlatilag megszűnt. Bár a történészek szerint nem bizonyítható egyértelműen, hogy innen eredne a babona, a dátum egybeesése sokak képzeletét megmozgatta.
A péntek és a 13-as szám összekapcsolása azonban valószínűleg jóval később történt. A kutatók szerint a hiedelem írásos formában a 19. századi viktoriánus Angliában jelent meg először. A legenda terjedéséhez az irodalom is hozzájárult: 1907-ben jelent meg Thomas W. Lawson regénye, a Friday, the Thirteenth. A történet egy tőzsdei manipulátorról szól, aki éppen a péntek 13-hoz kapcsolódó babonát használja fel arra, hogy pánikot keltsen a pénzpiacokon.
A modern popkultúra szintén sokat tett a dátum hírnevéért. Az 1980-ban bemutatott Friday the 13th című film (Péntek 13.) ugyan nem magáról a babonáról szól, a címválasztás mégis tudatosan épített arra a baljós hangulatra, amely már régóta kapcsolódott a dátumhoz.
A modern korban a péntek 13-hoz kapcsolódó félelmeket a pszichológia külön névvel illeti. A tizenhármas számtól való irracionális félelmet triszkaidekafóbiának nevezik, míg a kifejezetten a péntek 13-hoz kötődő szorongást paraszkavedekatriafóbiának hívják. Az Egyesült Államokban becslések szerint emberek tízmilliói változtatnak a napi rutinjukon ezen a napon: sokan nem utaznak, nem kötnek üzletet, vagy elhalasztanak fontos döntéseket. Egyes gazdasági számítások szerint ez évente akár több százmillió dolláros kiesést is okozhat.
(Forrás: Múlt-kor, Howstuffworks, Wikipédia, fotó: Getty Images)
Ez is érdekelhet:
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
