A Titanic katasztrófája minden idők legtragikusabb és talán legismertebb tengeri balesete, amely 1912. április 15-én következett be, és azóta is számos kérdést vet fel a tudományos közéletben. Az egyik legérdekesebb rejtély, hogy miközben több mint 1500 ember vesztette életét a tragédia során, miért nem bukkantak még soha emberi maradványokra a hajóroncs környékén, holott más, sokkal régebbi hajókkal kapcsolatban már találtak csontokat.

„Láttunk ruhákat és láttunk cipőket, ami egyértelműen arra utal, hogy valaha ott holttestek is lehettek. Azonban emberi maradványokat sohasem találtunk” – mondta a Titanic rendezője, James Cameron egy 2012-es interjúban a New York Timesnak, aki a film kapcsán 33-szor merült le a legendás hajó roncsához.

A Titanic 3800 méteres mélységben fekszik az Atlanti-óceán fenekén, ami már önmagában is komoly kihívások elé állítja a kutatókat. Az viszont tudott dolog a tudomány számára, hogy ebben a mélytengeri környezetben, az úgynevezett karbonát kompenzációs határ alatt a csontok legfőbb alkotóelemét adó kalcium-karbonát teljesen feloldódik.

Az egyik lehetséges válasz tehát az lehet, hogy miután a mélytengeri élőlények elfogyasztották a holttestek húsát, a megmaradt csontok egyszerűen feloldódtak ebben a környezetben.

Ezen kívül a hajó fedélzetén viselt mentőmellények is hozzájárultak ahhoz, hogy a holttestek eltűnjenek. Bár a mentőmellények nem biztosították a túlélést, haláluk után a testek még mindig lebegtek, és a süllyedést követő viharok, valamint az áramlatok könnyedén elsodorták őket a roncs közeléből. Ezen tényezők együttesen magyarázzák, miért nem találtak eddig emberi maradványokat a Titanic roncsánál.

Bár egyesek úgy vélik, hogy a hajó zárt részeiben, mint például a gépházban, még mindig fellelhetők maradványok, több mint 110 év elteltével a felismerhető testek megtalálása egyre valószínűtlenebb, vagyis a Titanic rejtélye tovább él.

(Forrás: IFL Science, fotó: Woods Hole Oceanographic Institution, nyitókép: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Úgy láthatjuk a Titanic roncsát, mintha nem lenne víz alatt Elkészült az első, a hajót teljes egészében mutató, digitalizált modellje a roncsnak, ami 3800 méterrel a vízfelszín alatt fekszik.

A csernobili sugárzás öröksége: kimutatható DNS-mutációt találtak a katasztrófa takarítómunkásai gyermekeiben Egy friss genetikai vizsgálat elsőként talált egyértelmű bizonyítékot arra, hogy a csernobili atomerőmű-baleset sugárzásának hatásai a következő generációban is nyomot hagyhattak.