Amíg az internet pár fura ember rejtélyes hobbija volt, a törvényhozók sem nagyon foglalkoztak vele. Ma milliárdok rendkívül érzékeny adatai összpontosulnak egy-egy vállalatnál, platformok működése sorsokat alakít, választásokat dönt el, így hirtelen a tölgyasztalok mögött papírra nyomott újságot forgató politikusok is összevonták a szemöldöküket, és elkezdtek azon gondolkozni, hogy vajon a választóiknak, meg persze nekik mennyit árthat, ha a törvények nem érik utol a digitális vállalatok méretét, komplexitását. A Rakétán többször beszámoltunk például a kelettől nyugatig mindenhol felbukkanó, álhírekkel kapcsolatos szabályokról, vagy a Facebook tervezett valutájával szembeni ellenállásról, most
Kaliforniában épp a felhasználók magánszférájának védelméért, Indiában a platformok számonkérhetőségéért hoztak, hoznak törvényeket.
A Los Angeles Times részletes riportban számol be arról, hogy sokaknak fogalma sincs arról, hogy pontosan mit is kéne csinálniuk, most, hogy néhány nap múlva Amerika legszigorúbb magánszféra-törvénye életbe lép náluk. Pedig a szabályozás célja egyszerű volt, ahogyan azt a CNET írása remekül összefoglalta:
felhasználóként tudnom kell, hogy egy platform pontosan milyen adatokat gyűjt rólam, lehetőségem kell, hogy legyen az adatok a törléséhez, és meg kell, hogy tudjam tiltani azoknak a továbbértékesítését.
Egyszerűen hangzik, de persze a gyakorlat rettenetesen bonyolult lesz. Ahogyan pár éve a GDPR, vagyis ez EU adatvédelmi szabályozása miatt túlórázott Európában minden, ezzel a területtel foglalkozó ügyvéd, most az Egyesült Államokban történik ugyanez. Aztán év közepére, amikor elkezdik ellenőrizni a szabályok betartását, egyre több oldalon bukkannak majd fel az "Ezt tudjuk rólad", a "Nekik adjuk el, amit tudunk rólad" vagy a "Ha szépen megkérsz minket, már töröljük is" menüpontok.
Indiában mindeközben a Wikipedia kiadója tiltakozik az ellen, hogy helyi irodát kelljen létrehoznia.
A TechCrunch számol be arról, hogy a világ második legnépesebb országában a tervek szerint minden, ötmillió felhasználó fölötti vállalatnak helyi irodát kéne nyitnia. Érthető, hogy a nonprofit alapon működő Wikimedia szerint ez miért gond - ahogy az is, hogy az indiaiak miért várnák el ezt egy jelentős szolgáltatótól.
És hogy miért lesz jó nekünk, akik Indiától és Kaliforniától is viszonylag messze nyomkodjuk az érintőképernyőinket?
Kalifornia az Egyesült Államok legnépesebb állama, ha önálló ország lenne, akkor a világ ötödik legnagyobb gazdaságát tudná magáénak, megelőzve a teljes Egyesült Királyságot. India 1.3 milliárd lakosának több mint a fele, 771 millió ember látogatott el a Wikipediára az elmúlt hónapban. Akármilyen törvények születnek ilyen fontos piacokon, a szolgáltatóknak lépniük kell. India esetében ki kell találniuk, hogy hogy kell működtetnie egy helyi irodát egy amúgy decentralizált, vagy épp a világ túloldalán működő szervezetnek. A kaliforniai törvények miatt végig kell nézni évek óta növekvő, toldozott-foldozott weboldalak teljes működését, hogy meglegyen a tételes lista arról, hogy milyen adatokat rögzítenek, sőt, azoknak a későbbi útját is pontosan ismerniük kell.
Egy vállalatnak egyszerűbb nem államról államra, országról országra más szabályokat követni, vagyis azok alapján temérdek helyi verziót fejleszteni, majd karbantartani a termékéből, akkor már egyszerűbb a legszigorúbb szabálynak, ezzel együtt a legtöbb helyi szabálynak megfelelni. Nem véletlen, hogy a Microsoft már novemberben bejelentette, hogy egész Amerikában a kaliforniai szabályok szerint fog működni. Másrészt, ha már egyszer nagy nehezen sikerült megtalálni a választ India vagy Kalifornia kérdéseire, akkor sokkal könnyebben fognak tudni együttműködni, amikor egy sokkal kisebb, sokkal kevésbé fontos piac kéri ugyanazt, vagy valami nagyon hasonlót. Mondjuk Magyarország.
(Borítókép: Pixabay)
