Merkúr, Vénusz, Mars – mi bennük a közös? Nos, elég sok minden, például mind a Naprendszerben található, mind bolygó, mindet római istenről nevezték el, és mindnek egyetlen kéreglemeze van. A Föld tehát ebből a szempontból is egyedülálló planéta ebben a rendszerben – mivel a bolygónk, mint az ismert, több kéreglemezzel is rendelkezik, amelyek mozgásban is vannak. Kérdés, hogy miért? A válasz meglepő helyen, a Jupiter Európa holdján rejtőzik.

A Föld viszonylag nagy egy sziklás bolygóhoz képest, ám a méret, sőt az ezzel összefüggő belső hőmérséklet sem elegendőek önmagukban a lemeztektonika megjelenéséhez. A Jupiter holdjainak azonban akad egyfajta lemeztektonikája, és ez alapján a végső ok a víz jelenléte és a bizonyos méret együttes jelenléte.

Na de, nézzük meg ezt kissé bővebben: a Föld két olyan dologgal is rendelkezik, amivel más bolygók nem: bőséges belső hő (ami abból ered, hogy bolygónk egykor olvadt kőzet volt) és folyékony víz.

Mint az szóba került, a Föld viszonylag nagy egy sziklás bolygóhoz képest, és ez annyiban fontos, hogy ez a tömeg tette lehetővé, hogy a planétánk több milliárd éven keresztül megőrizze a belső hőjét. A hő hatására a Föld felszíne deformálódik, és ez kulcsszerepet játszik annak biztosításában, hogy a Föld külső felszíni rétege, az úgynevezett litoszféra ne legyen túl hideg, és így túl merev a mozgáshoz. Ez utóbbi folyamat például lezajlott a Földnél kisebb Marson – a Vörös Bolygó a planétánknál sokkal gyorsabban lehűlt, így a litoszférája nagyon merevvé vált – nem tudtak ott lemezek kialakulni.

Mindez azonban csak a szükséges, de nem elégséges feltétel. A Vénusz ugyanis körülbelül akkora, mint a Föld, így elméletileg azt gondolhatnánk, hogy valószínűleg mozgó lemezei is vannak. Ám mégsem ez a helyzet. A belső hő ugyanis fontos ahhoz, hogy a litoszféra ne hűljön le és merevedjen meg, de a lemezek mozgásához kell valami más is – egy kis síkosító. A Földön ilyen is akad, ez a bolygónk belsejében található víz – és éppen ez a víz hiányzik a Vénusz belsejéből.

Emiatt van az is, hogy bár más ismert bolygónak a Naprendszerben nincs lemezmozgása, ez az állítás már nem igaz a holdak esetén. A Jupiter jeges holdján, az Európán ugyanis akadnak lemeztektonikai mozgások. Az Európát kívül hideg, törékeny jéghéj borítja, amelyről úgy gondolják, hogy egy melegebb, folyékonyabb jégréteg tetején lebeg. A Föld lemezeihez hasonlóan, amikor ennek a hideg jégnek a két lemeze összeütközik, az egyik lemez a másik alá csúszhat. A tudósok arra is bizonyítékot találtak, hogy víz szökik a szóban forgó hold felszínére, hasonlóan ahhoz, ahogy a magma a Föld szellőzőnyílásaiból tör elő.

Azt persze tegyük hozzá, hogy tektonikus deformáció jelenleg a Vénusz és a Mars külső rétegeiben is történik, és egykor a Merkúron is végbement ilyen folyamat. Mivel azonban ezeknek a bolygóknak a külső rétegei nincsenek lemezekre tördelve, így ezeket a bolygókat egylemezes bolygóknak tekintjük. Magyarán a Vénuszon és a Marson is tapasztalható tektonika, csak ez nem lemeztektonika.

(Forrás: Astronomy, Big Think, kép: Pixabay/0fjd125gk87)