A hordozható eszköz számos életet megmenthet azáltal, hogy átveszi a méhlepény - a vér oxigénellátásában betöltött - szerepének egy részét, amíg a csecsemők nem tudnak önállóan is lélegezni. Ravi Selvaganapathy, a McMaster gépészeti és orvosbiológiai mérnökprofesszora szerint egy tipikusan nehezen kifejleszthető, ám könnyen használható technológiáról beszélünk, melynek köszönhetően egyre több és több kisbaba megmenekülhet. A készülék összeköttetésben áll az újszülött köldökzsinórjával, és a szív meglévő erejét használja a vér szállítására egy finom membráncsatornán keresztül, melynek szerkezete hasonlít a tüdő felépítésére, lehetővé téve a szén-dioxid felszabadulását és az oxigén felvételét, miközben védi a vért a külső fertőzéstől.
A membrán mindössze 0,035-0,050 milliméter vastagságú - az emberi haj vastagságának körülbelül a fele -, ennek köszönhetően teljesülhet a szén-dioxid és az oxigén természetes diffúziója, így a baba szíve végig olyan ütemben ver, hogy képes szabályozni az oxigénellátást. Az önálló légzés kiemelt feltétele a koraszülöttek életben maradásának, mivel sokuknál a tüdő nem fejlődik ki rendesen, így születésüktől kezdve légzési nehézséggel küzdenek, mivel önmaguktól nem képesek elegendő oxigént felvenni. Christoph Fusch, a McMaster gyermekgyógyászati karának tagja és a németországi Nürnbergi Általános Kórház gyermekgyógyászati vezetője szerint az újszülött szervezet normál esetben azonnal átveszi a légzési, a táplálkozási, és minden más olyan funkciót, amit addig a méhlepényen keresztül végzett. Ha ezt az átmenetet megzavarja valamilyen betegség vagy rendellenesség, a készülék lehetővé teszi az orvosoknak, hogy úgymond rögtönözzék a méhlepény szerepét. Ezáltal nő a túlélési esély, csökken az agykárosodás kockázata, valamint javul a hosszú távú egészség a koraszülötteknél, és az életveszélyes tüdőelégtelenséggel világra jött csecsemőknél. Noha a mesterséges tüdő kialakítása bonyolult,
maga az eszköz külső áramforrás nélkül működik, egyszerűen telepíthető - összehasonlítva a már meglévő technológiával, amelyek sokkal kockázatosabbak és drágábbak -
vagyis ígéretes találmány lehet, különösen a fejlődő országokban, ahol a legmagasabb a halálozási arány a koraszülöttek esetén."Kutatásunk során az anyatermészet 'modelljét' vettük figyelembe" - mondja Niels Rochow, a McMaster korábbi, és a Nürnbergi Általános Kórház Fusch jelenlegi neonatológusa. Hozzátette: a mesterséges placenta kíméletes és hatékony ellátást tesz lehetővé életveszélyes tüdőelégtelenségben szenvedő újszülötteknél. Az új eszköz ideális esetben a folyamatosan fejlődő technológiával párosulna a koraszülöttek táplálása céljából, beleértve a köldökzsinóron keresztüli etetést is, ezáltal elég ideig helyettesítheti a méhlepény fő funkcióit ahhoz, hogy a koraszülött csecsemők biztonságosan fejlődhessenek majd az anyaméhen kívül is. Dr. Mohammadhossein Dabaghi, a McMaster Egyetem Orvostudományi Tanszékének posztdoktori munkatársa elárulta tanulmányukban, hogy a projekt elsőre lehetetlen küldetésnek tűnt:
"Egy pumpás készüléket, ami képes a gázcserére a környezeti levegőben, elvégre mindenki hatalmasnak képzelne, mi azonban mikrogyártású technológiával összetömörítettük."
A koncepcióhatékonyságot bizonyító kutatás a napokban jelent meg az Advanced Science szaklapban, a kilencfős kutatócsoport pedig megmutatta, hogy a készülék újszülött malacban működik, és visszaállítja a véroxigén-szintjét a normál tartományba. A sikeres, nagyobb léptékű állatkísérletek és a hatósági jóváhagyások függvényében Selvaganapathy szerint találmányuk klinikai felhasználása a következő hat-nyolc évben veheti kezdetét.
(Fotó: Pixabay)
