Mesterséges napfogyatkozást produkál hamarosan az Európai Űrügynökség

2024 / 12 / 04 / Bobák Zsófia
Mesterséges napfogyatkozást produkál hamarosan az Európai Űrügynökség
Kívánság szerint állít elő napfogyatkozást két műhold, amelyek sosem látott precizitással követik egymást az űrben.

Az Európai Űrügynökség ma indítja különleges misszióját, aminek keretében műholdakkal állítanak elő napfogyatkozást, amit azonban a Földről nem lehet majd észlelni, csak az űreszközök számára lesz érzékelhető. A mesterséges napfogyatkozás során a kutatók a Nap koronáját figyelik meg alaposabban, hogy a csillag működésével kapcsolatos, eddig még nem tisztázott kérdésekre választ kaphassanak. A korona a Napot körülvevő területet jelenti, ami normál esetben nehezen megfigyelhető a műholdas vizsgálatok alatt, mivel a csillag mindent elvakító fénye miatt lényegében láthatatlanná válik a Napot figyelő berendezések számára - ezen segít a kitakarás, amit általában speciális eszközök segítségével végeznek.

Az úgynevezett koronagráf tartalmaz egy "elsötétítő", korong alakú eszközt, amivel lényegében napfogyatkozást tudnak előidézni - ezt alkalmazzák bizonyos földi és űrbeli teleszkópokon is, viszont a diffrakció miatt a hatásuk nem tökéletes. A megoldás, hogy a sötétítő korongot távolabb helyezik a koronagráftól, ezt azonban egy olyan berendezés esetében, ami egyetlen egységből áll, csak szűk korlátok között lehet megvalósítani. Az ESA Proba-3 műholdrendszerét éppen ezért két műhold alkotja: az egyik játssza a sötétítő szerepét, míg a másik a koronagráf feladatait végzi.

Az Occulter és a Coronagraph együttműködése rendkívüli precizitást igényel,

mivel az űrben különváló műholdaknak milliméteres pontossággal kell tartaniuk pozíciójukat a megfelelő megfigyelések megvalósításához. A két egység egy óriási virtuális műholdat alkot majd, de valójában kis méretű műholdakból áll, amelyek 150 méteres távolságban repülnek egymástól. A platformok elliptikus pályán haladnak a Föld körül, ami legtávolabbi pontján 60 000 kilométerre vezeti őket a bolygótól. Ennek a pontnak a közelében kerül majd sor az aktív formációra való váltásra, mivel itt a legkevésbé erős a Föld gravitációs hatása, így üzemanyagot lehet spórolni vele. A keringési pálya további részén a műholdak passzívan repülnek tovább, míg újra a tetőpont közelébe kerülnek.

Az aktív szakaszban a műholdak 6 órán át végzik koronagráfos megfigyeléseiket, ebben az időtartamban pedig többféle műszer lesz felelős az űreszközök irányban tartásáért. A GPS a Földtől körülbelül 25 000 kilométeres magasságig használható, ez azt jelenti, hogy erre a típusú helymeghatározásra csak a keringési pálya egyharmadában lehet számítani. A műholdak relatív helyzetét S-sávos rádiófrekvenciás méréssel határozzák meg, a precízebb méréshez pedig optikai lézeres rendszert alkalmaznak, ami néhány száz mikronnyi pontossággal állapítja meg a pozíciójukat.

A Proba-3 elegendő üzemanyagot visz magával ahhoz, hogy körülbelül 1000 alkalommal tudjanak formációban repülni a műholdak, aminek köszönhetően a misszió a becslések szerint két évig is eltarthat. A Nap koronájának megfigyelésére hetente kétszer nyílik lehetőség, egy-egy alkalommal hat órán át. Az adatokat az ASPIICS (Association of Spacecraft for Polarimetric and Imaging Investigation of the Corona of the Sun) gyűjti majd, ami a Naptól 1,099 és 3,0 sugárnyi távolságban lévő területet tudja vizsgálni, ezáltal azt a vakfoltot is láthatóvá teszi, amit egyébként a látható fény tartományában vagy az extrém ultraibolya tartományban mérő műszerek nem láthatnak. A napfogyatkozás előidézéséhez az Occulter műhold 7,5 centiméter átmérőjű árnyékot vet 144 méter távolságból a Coronagraph műholdra, és a második műhold mindössze 5 centiméter széles "szemének" ebben az árnyékban kell lennie ahhoz, hogy megfelelő kilátása nyíljon a koronára.

"Ahhoz, hogy ezt elérjük, mindkét műhold milliméteres pontossággal repül formációban. Ez egy hatalmas technológiai kihívás."

- mondta el Andrei Zhukov, a Belga Királyi Obszervatórium munkatársa, aki az ASPIICS műszer fejlesztéséért felelős csapatot vezeti.

A Proba-3 misszió másik fontos célja a műholdas flották formációs repülésének vizsgálata lesz, ami a jövőben nagy szerepet játszhat az űrprogramok terén. Az elliptikus pályán keringő műholdak egymáshoz való közeledésének és a találkozásuknak kivitelezése bonyolult művelet, amit a misszión tesztelt módszerrel könnyebben tudnak majd megvalósítani a remények szerint. A Proba-3 űrbe juttatásához az Indiai Űrügynökség (ISRO) rakétáját használják, mivel az Európai Űrügynökség hordozói, a tesztelés alatt álló Vega-C és az Ariane-6 egyelőre nem alkalmasak a pályára állításhoz. Ez lesz a második alkalom, hogy az ESA és az ISRO együttműködik egy Proba-3 küldetés során, miután 2001-ben szintén India indította el a földmegfigyelést végző Proba-1-et.

A misszió a tervek szerint december 4-én indul: a PSLV-XL rakéta a Satish Dhawan Űrközpontból startol magyar idő szerint 11 óra 38 perckor. Az indítást az ISRO és az ESA is közvetíti, az első jelek a műholdaktól pedig előreláthatólag fél órával később érkeznek majd be.

(Fotó: P. Carril/ESA)


Fedezze fel a teljesen elektromos Porsche Macant! Tegye egyedivé, konfiguráljon most!
Legyen szó városi használatról vagy ingázásról, a teljesen elektromos Macan elemében van mindenhol, különösen, ha az egyéniség is számít. Az új modell mindenhol hirdeti a megújulás diadalát.
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
A Föld kétszer született - és már azt is tudjuk, hogy mikor
A Föld kétszer született - és már azt is tudjuk, hogy mikor
A Theia újraformálta a Földet.
Ezek is érdekelhetnek
Hirdetés
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.