Kell félnünk a mesterséges intelligenciától? Egyáltalán: mi az? Mikor mondhatjuk rá valamire, hogy igen, ez már az? Ha már lesz valami, amire rámondhatjuk, milyen etikai problémákkal, dilemmákkal kell majd szembesülnünk vele vagy azzal kapcsolatban?

Ezek a kérdések meghatározó témái a sci-fi irodalom teljes történetének, de már a Frankenstein is valami ilyesmiről szól, sőt: tulajdonképpen a Gólem ősrégi mítosza is az ember által megalkotható értelmes lény lehetőségével foglalkozik. És ezzel a témával foglalkozott az MVM által szervezett online talk-shaw is november utolsó napjának estéjén, ahol öt szakértő, tudósok, kutatók és a nem is igazán létező mesterséges intelligenciát már nagyon is létező, piacképes önvezető autó-technológiává konvertáló cég vezetője beszélgetett az MI-ről és válaszolt a közönség kérdéseire.

Aki lemaradt az élő online talk show-ról, itt megnézheti a teljes beszélgetést magyar szinkrontolmácsolással:

A résztvevők: Neil deGrasse Tyson, amerikai asztrofizikus, a közösségi médiában és a National Geographic csatornán a tudományt milliók számára érthetően bemutató, több televíziós sorozatban feltűnő világsztár. Stuart J. Russel, a kaliforniai Berkeley Egyetem, illetve a San Francisco-i Egyetem professzora, idegsebész, a mesterséges intelligencia 118 ország több mint 1300 egyetemén használt alaptankönyv társszerzője. Buzsáki György, a New York Egyetem orvosi karának professzora, agykutató, a Magyar és az Amerikai Tudományos akadémia tagja, az agykutatás Nobel-díjának megfelelő Agy Díjjal is elismert szaktekintély. Kishonti László közgazdász, az önvezető járművek technológiáját a mesterséges intelligenciára is támaszkodva fejlesztő, AImotive vezérigazgatója. A moderátor-műsorvezető ped Tilesch György, a Mesterség és intelligencia (BetweenBrains) című könyv társszerzője, a világ egyik legkeresettebb mesterségesintelligencia-szakértője.

A beszélgetésben nagyon érdekes gondolatok merülnek fel a gépi intelligencia eddigi és várható fejlődésével kapcsolatban. A néző számára mély ugyanakkor kézzelfogható értelmet nyernek a divatos buzzwordök a témában és a résztvevők személyes élményein keresztül láthatunk bele az AI már több évtizedes fejlesztésének történetébe. Szó esik a már muzeális értékű sakkozógépekről és robotkutyákról, az "ősi", XX. századi fordítóautomaták és a mai, bárki által elérhető online nyelvi eszközök összehasonlításáról. Arról, hogy meddig lesznek még egyáltalán emberi taxisofőrök és még nagyon sok mindenről. És arról, hogy a már ma is önállóan válogató internetes tartalomajánló algoritmusok és az ezeket kihasználó emberek már ma is milyen nagyszerűen képesek manipulálni az emberi intelligenciát, akár úgy, hogy ezt észre sem vesszük.

Te például hogyan találtál rá erre a cikkre?

Híres amerikai költők stílusában ír verset a Google mesterséges intelligenciája Nekünk csak a kezdősort kell megadni, és a Google szoftvere meg is írja nekünk a klasszikus amerikai költeményt akár arról is, hogy nem ízlett az ebéd.

Négy új törvény kellene Asimov három robotika törvénye mellé Asimov törvényeire mindenképp szükség van, de ezeket újakkal is ki kellene egészítenünk, ha azt szeretnénk, hogy a robotika és a mesterséges intelligencia ne tegye tönkre az ember jövőjét.

Mi a válasz az idős emberek elmagányosodására? A szexrobot Talán merész gondolat, de a Washingtoni Egyetem bioetika professzora szerint a mesterséges intelligencia korában ezzel rengeteg, egyre égetőbb társadalmi problémát is lehetne orvosolni.