Mesterséges anyaméh

Egy úttörő új kutatás éppen ilyen vizekre látszik evezni, a nyomában ugyanis lehetővé válhat, hogy teljesen mesterséges méhben, akár 40 napig is életben és fejlődésben tartsák az embriókat, ami az egerek esetében a vemhesség idejének fele. 

A Nature tudpmányos folyóiratban publikált kísérletben Jacob Hanna, a Weizmann Tudományos Intézet munkatársaival együtt emberi köldökzsinórokból származó vérszérumot juttattak egy nyomás alatt álló, oxigénnel töltött forgó kamrába. A megtermékenyített egérsejteket ezek után helyezték be az anyaméhet imitáló környezetbe, ahol 11-12 napig maradtak életben, és ez hosszabb időtartam, mint amit eddig bármikor sikerült elérni.

Nyomás alatt lévő oxigénre azért volt szükség, mert az segíti a fejlődő sejtek táplálását, nyomással helyettesítve a keringési rendszert. Az embriók végül azért pusztultak el, mert túl nagyra nőttek ahhoz, hogy ez a táplálási módszer működhessen a placentális véroxigén áramlása nélkül.

Öt hetes emberi embriókkal is működhet...

Hanna úgy nyilatkozott az MIT Technology Review-nak, hogy ez akár öt hetes emberi embriók embrió-vizsgálatához is megfelelő technológia lehet. Az emberi embriók természetes közegükben történő vizsgálata rendkívül nehéz anélkül, hogy valamilyen módon ne veszélyeztetnék őket.

Az eddig említetteken kívül a kutatók speciális tenyészetekkel, vegyszerekkel és más anyagokkal is kísérleteztek annak eléréséhez, hogy az embriók ennél is hosszabb ideig növekedhessenek a forgó mesterséges méhben.

„Ez a tenyésztési rendszer alkalmas a különféle embrionális zavarok és mikromanipulációk alkalmazására, melyek eredménye a méhen kívül akár hat napig is követhető. Az a képesség, hogy egy emlős embriót eltávolíthatunk a méh környezetéből, és ellenőrzött körülmények között normálisan növekedhet, hatékony eszköz a gasztruláció és az organogenezis közötti időszak különböző fejlődési zavarainak jellemzésére, amely kombinálható genetikai módosítással, kémiai szűrésekkel, szöveti manipulációs és mikroszkópos módszerekkel” - mondta Hannah.

A tudósok világszerte tanulmányozzák a mesterséges emberi embriók tenyésztésének módjait, főképp az emberi őssejtek osztódásán növekedésre késztetésén keresztül. Ennek etikai kérdései összetettek.

A „mesterséges embriók” emberi méhbe ültetése nem mindenhol legális, olyan embriók mesterséges méhbe történő beültetése pedig, amit 5 hétig tanulmányoznának mikor az embrió felismerhetően ember lenne sokakban kelt ellenérzéseket.

Az eljárás a mesterségesen növesztett blasztocisztákkal a kutatók véleménye szerint alternatívát kínálhat a rendszeres abortuszokból származó szövetek tanulmányozásával szemben. Az eredményeket kombinálják a blasztoidokkal kapcsolatos új kutatásokkal, melyben az embrióutánzatok a megfelelő környezetben képesek saját placentát növeszteni. A két kutatás összegzése fényt deríthet a terhesség nagyon korai rejtélyeinek feloldásához.

(Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Az embriók visszafordíthatják az öregedést A kutatók feltárták azokat a mechanizmusokat, melyek lehetővé teszik az embriók számára az öregedés biológiai folyamatának megfordítását, fiatalabbá téve őket annál a megtermékenyített petesejtnél is, melyből kifejlődtek.

Génmódosított disznók szerveit ültethetik emberekbe, már idén Az USA-beli Revivicor vállalat kapott először engedélyt arra, hogy genetikailag módosított sertések szerveit ültessék be transzplantációra váró emberekbe. Ha az eljárás beválik, csökkenhetnek a hosszú várólisták, és minden bizonnyal számos élet válik megmenthetővé.

Remény az idősebb kori gyermekvállalásban: sikerült kitolni a reprodukciós ciklust nőstény egerekben Sikerült a reproduktív óra tökéletes megfordítása nőstény egerekben, ami reményt adhat az idősebb korban gyermeket vállaló, de már a terméketlenséggel küzdő nőknek.