Mi is lehetne szemléletesebb példa az Amerikai Egyesült Államoknál, ahol nyolc államban ugyan betiltották az egyszer használatos műanyagok használatát, a legtöbb államban azonban érdekvédelmi szervezeteknek sikerült olyan törvényeket elfogadtatniuk, amelyek megkötik a politikusok kezét, azaz nem hozhatnak műanyag betiltásra vonatkozó jogszabályokat.

Sikerek és kudarcok

Az élharcosok közül kiemelkedik Kalifornia törekvése, ahol a nagyobb szállodákban 2023-tól betiltják a kis flakonos szállodai kozmetikumokat, miután Gavin Newsom kormányzó tavaly októberben aláírta az erről szóló törvényt. Elemzők szerint a tervezet elfogadása azért nem ütközött akadályokba a hotelüzemeltetők részéről, mert amennyiben a szállodák megszegik a jogszabályt, kezdetben naponta ötszáz dolláros büntetésre számíthatnak, ami további szabálytalanság esetén akár kétezer dollárra emelkedhet. Mindez természetesen az üzemeltetők zsebébe vándorol.

2019-ben New York is követte Kalifornia példáját azzal a különbséggel, hogy ott Andrew Cuomo kormányzó a műanyag zacskók betiltásáról döntött. Míg New Jersey-ben mostanra legkevesebb negyvenhat településen korlátozták a műanyag zacskók használatát, sőt mi több, törvényhozó testületük a múlt héten majdnem elfogadta a műanyag reklámszatyrok és ételhordók betiltásáról szóló törvényjavaslatot, a kezdeményezés azonban végül kudarcba fulladt. Jeff Titel, a new jersey-i Sierra Club igazgatója csalódottságát fejezte ki a történtekkel kapcsolatban a Politico magazinnak.

"Cselekvésképtelenségünk miatt a műanyagszennyezés egyre rémisztőbb méreteket ölt."

Titel szerint noha mindenkit elszomorít az utcákat elborító szeméthalmaz, nem beszélve az óceánok szennyezettségéről, bizonyos érdekvédelmi és politikai szervezeteket úgy tűnik sokkal inkább elszomorítana az a bevételkiesés, amit jelenleg a műanyagipar biztosít számukra. A műanyagtermelés ugyanis szárnyal az USA-ban: a BBC Research adatai alapján globális kereskedelmük megközelítőleg huszonkétezer-kétszáz millió dolláros bevételt jelent a cégeknek.

A rendszer fondorlatos kijátszása

A környezetvédelmi óvintézkedések legfőbb meghiúsítója közel huszonötezer alkalmazottjával az American Progressive Bag Alliance (a Plastics Industry Association független divíziója), amely negyven államban képviseli a műanyagipar szereplők érdekeit. Teszi ezt többek között folyamatos kutatásokkal, melyekkel rendre megpróbálják bebizonyítani a műanyag környezetbarát mivoltát. Matt Seaholm ügyvezető igazgatójuk vezette például azt a 2017-es kanadai tanulmányt, amiben kimutatták, hogy az amerikai háztartásokban használt műanyag zacskók hetvennyolc százaléka újrahasznosítható, mindemellett az egyszer használatos műanyagzacskók gyártása kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával és víz felhasználásával jár, szemben a papírzacskó előállításával.

"Sajnos túl sok időnket elveszik a termékeink betiltása vagy megadóztatása elleni harcok, pedig ezt akár az újrahasznosítás reklámozására is fordíthatnánk." - mondja Seaholm.

A környezetvédők ezt szimplán szemfényvesztésnek tartják, hiszen egy műanyag zacskó biológiailag sosem bomlik le, maximum fény hatására. Legalábbis erre következtetnek abból, ahogyan a polietilén polimer lánca reagál az UV sugárzásra. Ugyanakkor nem lehet pontosan behatárolni, hogy a napfénynek mennyi idő kell a műanyag lebontásához, ezért bizonyos körökben mintegy ezer évre becsülik a műanyagtermékek lebomlási idejét. A szakértők szerint ezek az adatok csak feltételezik a folyamat időtartamát - olvasható az új-zélandi Science Learning Hub-ban. Ez viszont egyúttal azt is jelenti, hogy az óceánok mélyére, valamint az állatok gyomrába került műanyagszemét lebomlása belátható időn belül biztosan nem történik meg.

Eldobható-kultúra, műanyag a neved

A műanyagválság bekövetkezése roppant gyors volt, ha azt vesszük, hogy a fosszilis energiahordozókból készített műanyagok alig egy évszázada bukkantak fel a piacon, míg a modern műanyagtermékek gyártása csak a második világháború után kapcsolt gyors fokozatra. A műanyagok az iparágak többségében egyrészt forradalmi előrelépést jelentettek, olcsóságuk és elterjedésük viszont gyakorlatilag megágyazott az eldobható-kultúra kialakulásának. Szemléltetésképp a világ összes évente gyártott műanyag negyven százaléka eldobható (nejlonzacskók, csomagolások, szívószál és társai), vagyis azokat legfeljebb pár óráig használunk, a környezetbe kerülve viszont mondhatni örökre fennmaradnak, ráadásul hatalmas károkat okoznak.

(Fotó: Needpix)