Megtudtuk, mi a titka a magyar indukciós villanyroller-töltő kivételesen magas hatásfokának
A Rollin nevű magyar startup innovatív roller-dokkoló állomásáról nemrég írtunk egy rövid anyagot a cég sajtóközleménye alapján. Pár napja viszont a zalaegerszegi Zalazone járműipari kutató-fejlesztőközpontban egy bemutatón személyesen is sikerült találkoznom a fejlesztők egyikével és nagyon érdekes további részleteket tudtam meg a munkájukról.
(Akinek nincs meg, hogy mi is ez a Rollin: a háromfős magyar csapat terméke egy elektromos roller dokkoló-töltő állomás, ami akár különböző mobilitási szolgáltatók különböző típusú rollereit is képes fogadni és tölteni. A fejlesztők célja, hogy segítsenek rendet teremteni a nagyvárosok szanaszét dobált rollereinek káoszában illetve egyszerűen, kábelekkel való bajlódástól mentesen lehetővé tegyék a letett bérrollerek gyors rácsatlakoztatását egy töltőre.)
Ami a legjobban érdekelt, az volt, hogyan sikerült az induktív töltési rendszerek között kiemelkedően jó hatásfokot, 75-85 százalékos energiaátadást összehozni. A megoldás a töltő és fogadó tekercsek precíz pozicionálásában rejlik. A roller vázára szerelt fekete kockát erős mágnesek húzzák rá a töltőfejre, így az adó és vevőtekercs pontosan olyan távolságra és helyzetbe kerül egymáshoz képest, ami az optimális energiaátadáshoz kell:
Persze azt is megkérdeztem, mikor lesz mindenhol, de legalábbis Budapesten minden sarkon Rollin-töltő. A helyzet sajnos az, hogy ez most nem a magyar startupon és nem is a megoldásuk iránt nagyon érdeklődő szolgáltatókon, hanem az általános világpiaci chipválság kimenetelén múlik. A Rollin első vevője, a Bird hiába rendelné száz- vagy akár ezerszámra a dokkolóállomásokat, a gyártás, a szállítás nem tervezhető az alapanyaghiány miatt. A chiphiány ahhoz a faramuci helyzethez vezetett, hogy a Rollin most éppen visszafejleszti termékét és átmenetileg csatlakozókábellel szereli fel töltőállomásait, mert ehhez a megoldáshoz kevesebb elektronikai hiánycikkre van szükség.
