A 3I/ATLAS október 29-én érte el a perihéliumot, azaz a pályájának a Naphoz legközelebbi pontját - ekkor körülbelül 210 millió kilométerre volt a Naptól. Az ebben az időszakban végzett megfigyelések arra utalnak egy új tanulmány szerint, hogy az ATLAS felszínén úgynevezett jégvulkánok, vagyis kriovulkánok törhettek ki, amelyek jellemzője, hogy nem hagyományos, forró magmát bocsátanak ki magukból, hanem illékony anyagokat, ammóniát, szénhidrogéneket és folyékony vizet. A kriovulkánokból feltörő anyagok értelemszerűen a jégben gazdag objektumokon tudnak kialakulni, ha pedig a 3I/ATLAS-on valóban ilyen jégvulkánok kitörése történt, akkor hasonló lehet a transzneptunuszi objektumokhoz, amelyek a Naptól legalább olyan távolságra keringenek, mint a Neptunusz, és összetevőik között vízjeget, metánjeget és szenet is lehet találni.

A kutatók a vizsgálatok során az ATLAS-ról a Joan Oró Teleszkóppal készített felvételekre támaszkodtak, és megállapították, hogy az üstökös már akkor elkezdett intenzíven szublimálni, mikor a Naptól még 378 million kilométerre volt, és csak közeledett a csillaghoz.

“Felfedezése óta a 3I továbbra is illékony anyagokban gazdag jelleget mutat. Ahogy a Nap felé közeledett, széles, diffúz kómája alakult ki.

Fotometriai megfigyeléseink gyors fényességnövekedést tártak fel 2,53 au heliocentrikus távolságnál, ami összhangban áll a vízjég szublimációjának kezdetével. Ez a hirtelen kifényesedés arra utal, hogy a 3I nagy mennyiségű illékony jeget tartalmaz, és a napsugárzás okozta felmelegedés miatt új szublimációs állapotba lépett.” - írták a kutatók a tanulmányban.

A megfigyelések alapján valószínű, hogy a 3I/ATLAS a transzneptunuszi objektumok egyik fajtájával, a CR-típusú kondritok csoportjával mutat nagy hasonlóságot, amelyek fémeket is tartalmaznak.

“A spektrális hasonlóságok azt jelzik, hogy a 3I/ATLAS egy primitív, széntartalmú objektum lehet, amely nagy mennyiségű elemi fémet tartalmaz, és a Nap felé közeledve jelentős vizes átalakuláson ment keresztül, kriovolkanizmust mutatva - ahogy azt egy érintetlen, transzneptunuszi objektumtól várnánk.

Elképzelésünk szerint a magas fémtartalom és a bőséges vízjég együttesen magyarázhatja a szokatlan kóma-morfológiát és a megfigyelt vegyi elemeket.” - összegzik a kutatók a tanulmányban.

(Live Science Fotó: Josep M. Trigo-Rodríguez/B06 Montseny Observatory)