A The Verge-ön olvasható hír kiemeli: ugyan az elmúlt időszakban több hasonló megegyezés született, ez lesz az első, amelynél, ha egy aláíró fél megszegi azt, következményei lesznek. Igaz, ez egyelőre annyit jelent, hogy az Európa Tanács figyelemmel kíséri és publikálja az ilyen eseteket. (Fontos aláhúzni, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács nem EU-tagintézmény, hanem egy kormányközi együttműködés keretében jött létre a negyvenes évek végén. Magyarország is már 1990 novemberében, jóval az uniós csatlakozásunk előtt a tagjává vált. Könnyű összekeverni az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanáccsal, vagy az Európai Unió Tanácsával, amely a szakminiszterekből áll.)

A keretmegállapodáson már 2019 óta dolgozott a szervezet. Az alapelvek között szerepel az emberi méltóság és autonómia biztosítása, az egyenlőség, az adatvédelem, de az átláthatóság és a megbízhatóság is. Az aláírók vállalják az AI-rendszerek nyilvántartását, a hatósági panaszok és a személyes jogorvoslat lehetőségét, ahogyan azt is, hogy az emberek tudják, hogy mikor érintkeznek egy másik emberrel, és mikor egy mesterséges intelligenciával. Emellett a kockázatelemzéseket, sőt, a teljes betiltások lehetőségét is garantálniuk kell. Mindez összhangban van a tavaly Angliában aláírt nemzetközi nyilatkozattal, de az Egyesült Államok elnöki rendeletével és az Unió AI-törvényével is.

Vilniusban az EU, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság mellett Andorra, Georgia, Izland, Moldova, Norvégia, San Marino és Izrael is vállalták az egyezmény betartását, amit az Európa Tanács főtitkára, Marija Pejčinović Burić "erős és kiegyensúlyozott szövegnek" nevez. A politikus abban bízik, hogy az aláírók gyorsan ratifikálják, azaz a helyi törvényhozásokkal jóváhagyatják a megállapodást.