Meglepő dolgot mutatott a kamera, ami 500 milliárd felvételt készít másodpercenként
Az UCLA és a Caltech munkatársai új módszerrel nyertek betekintést a plazma rejtélyes viselkedésébe, és az eredmények alapján fény derült rá, hogy a plazmában zajló folyamatok nem egészen úgy működnek, mint amire számítottak. A vizsgálatokhoz használt kamera egy extragyors, másodpercenként 500 milliárd képkocka készítésére alkalmas eszköz, ami speciális módon rögzíti a képeket: apró tükrök sorából áll, amelyek egyenként pozícionálhatóak, és a különféle irányból készített felvételeket egyetlen képpé rendezi össze. A Caltech laborjában kifejlesztett CUP (compressed-ultrafast-photography) technológia segítségével olyan kétdimenziós felvételek születhetnek, amelyeket később rövid videókká lehet alakítani, és részletesen bemutatják a megfigyelt jelenség működését, akkor is, ha annak “viselkedése” időben változik.
A kutatók a CUP technológiát most a lézer által generált plazma tanulmányozására használták fel, amelyet ezzel a módszerrel az eddigieknél sokkal alaposabban tudtak elemezni. A forró plazmát a kísérlet során egy nemesgázokkal teli kamrában, lézer alkalmazásával hozták létre, majd a kamerával megfigyelték a kibocsátását.
A kamera olyan gyorsan dolgozott, hogy az egyes képkockák készítése között mindössze 2 pikoszekundum telt el (egy pikoszekundum a másodperc billiomod része).
Bár ennél a hihetetlen sebességnél is léteznek gyorsabb képalkotó módszerek, de a kutatók számára ez a tempó éppen ideálisnak bizonyult ahhoz, hogy a plazma működését feltérképezzék. Az eredmények alapján kiderült, hogy a plazma valójában nem úgy viselkedik, mint ahogy azt az elméletek megjósolták: körülbelül négyszer magasabb volt az ionizáció mértéke a vártnál. Ez azt jelenti, hogy a plazmában található atomok sokkal több elektront veszítenek, mint azt korábban gondolták a kutatók.
Az eredmények arra utalnak, hogy a plazma kialakulásával kapcsolatos modellek felülvizsgálatra szorulnak,
- magyarázza a kutatással kapcsolatban a Physics Magazine - ez pedig jelentőséggel bírhat a tehetetlenségi összetartásos (avagy mikrorobbantásos) fúziós kísérletek szempontjából is.
(Fotó: Placidplace/Pixabay)
