Egy friss kutatás szerint a vörös bolygó – bár mindössze feleakkora, és csak tizedakkora tömegű, mint a Föld – mégis beleszól a hosszú távú klímamenetrendbe.
Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem bolygóasztrofizikusa azért vágott bele a meghökkentő eredményt hozó kutatásba, mert korábbi munkák mélytengeri üledékekben Mars-hatásra emlékeztető ciklusokat sejtettek. Ő viszont számítógépes szimulációkkal modellezte a Naprendszer mozgását, valamint a Föld pályájának és tengelyferdeségének változásait.
A Milankovics-ciklusok szabják meg, mennyi napfény jut a felszínre, és ezzel a jégkorszakok ritmusát is ezek diktálják.
„Azt hittem, a Mars gravitációja túl kicsi ahhoz, hogy a földtörténetben ilyen tisztán észrevegyük” – mondta Kane.
Jégkorszak idején a sarkokon tartós jégtakaró marad. A ma is tartó negyedidőszaki jégkorszak 2,6 millió éve kezdődött, és a brit szakasz csúcsán a jég a Scilly-szigetekig, sőt a mai Észak-Londonig ért.
A modellek szerint a Mars főleg két rövidebb ütemet hangol: egy kb. 100 ezer éveset és egy kb. 2,3 millió éveset. Mindezt úgy, hogy még a legközelebbi helyzetében is 53,1 millió kilométerre van tőlünk.
(Kép: Pixabay)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
