Randy Cervenynek, az Arizonai Állami Egyetem professzorának elmondása szerint 10 évvel ezelőtt az úgynevezett megavillámok létezéséről még nem is tudtak, olyan nehéz detektálni a különleges égi jelenséget, de az elmúlt években mégis számos extrém hosszú példányt találtak belőlük.
A megavillám olyan villám, azaz elektromos kisülés, ami több mint 96,5 kilométer hosszú
- persze ebben az esetben nem az űrből lecsapó mennykőre kell gondolni, hanem horizontális villámra, ami felhők között alakul ki. A megavillámok észlelését nehezíti, hogy a jelenség viszonylag ritka, és a legtöbbször alkalmazott, felszíni megfigyelési eszközökkel (Lightning Mapping Array, LMA) egyébként is behatárolt a megfigyelhető villámok mérete, az extrém méretű megavillámok detektálásához sokkal szélesebb körben “látó” berendezésekre van szükség.
Az űrben keringő műholdak, főként azok újabb generációs változatai azonban már jelentősen megkönnyítik a vadászatot, és mára a szakértők eljutottak oda, hogy a világ összes főbb megavillám-lelőhelyéről, (ahol a leggyakoribb az előfordulásuk) tudnak adatokat gyűjteni a műholdas rendszerekkel. Michael J. Peterson, a Georgiai Műszaki Intézet munkatársa a Meteorológiai Világszervezet közleménye szerint elmondta: az adatfeldolgozási rendszerek is sokat fejlődtek az elmúlt időkben, így a rengeteg megfigyelési adat közül is egyszerűbb kiszűrni a villámlásokkal kapcsolatos információkat.
Az eddigi legnagyobb megavillám 2017-ben csapott le, de a kutatók elsőre nem vették észre az akkori vihar adatainak elemzése közben, csak egy későbbi alkalommal figyeltek fel a rekordhosszú villámra, mikor újra, alaposabban megvizsgálták az eseményt. Mint kiderült, a villám 829 kilométer messzire nyúlt (± 8 km), ami körülbelül 61 kilométerrel jelent hosszabb távolságot, mint a korábbi csúcstartó, a 2020-as, 768 kilométeres megavillám.
Mindkét villám az Egyesült Államokban keletkezett, a 2017-es, hosszabb változat Texas és Kansas között alakult ki, olyan síkság felett, ahol a száraz levegő hozzájárul a nagy viharok alatt az ehhez hasonló jelenségek megjelenéséhez. A villám 7 másodpercig tartott, ami villámgyorsnak tűnik több mint 800 kilométer lefedéséhez, de valójában nagyon hosszú idő, ha a villámok átlagos élettartamát nézzük. Ezzel viszont nem döntött rekordot: az eddigi legtovább tartó, 17,2 másodperces villámot 2020-ban detektálták Argentínában.
(Fotó: Michael Peterson/Georgia Tech Research Institute, Pixabay)