Az egzotikus királynő, aki tragikus szerelme és bukása után egy kobrát csempésztet magához, majd méltósággal meghal – ez a történet évszázadokon át meghatározta a fáraóról kialakult képet.

„Ha valaki biztos halált akar, nem egy mérges kígyóra bízza magát" – fogalmaz Dr. Cassandra Modahl kígyóméreg-kutató a Legendák boncolása című Viasat History-dokumentumsorozatban. Az egyiptomi kobrák nagytestű, aktív állatok, nehéz őket irányítani, már önmagában az is problémás, hogy észrevétlenül bejuttassák valahová.

A kobraméreg bénulást, légzési nehézséget, súlyos fájdalmat, hányást és akár órákig tartó fulladást okozhat.

„Ez nem az a tiszta, gyors halál volt, amit a történelemkönyvek gyakran leírnak" – mondja Dr. Richard Shepherd világhírű igazságügyi patológus, aki pályája során több mint 23 000 boncolást végzett, és olyan hírhedt ügyekben dolgozott szakértőként, mint Diana hercegnő halála.

A források szerint Kleopátra mellett ráadásul két szolgálólány is meghalt – valójában viszont eléggé valószínűtlen, hogy ugyanaz a kígyó elegendő mérget juttasson három ember szervezetébe. Modahl arra is felhívja a figyelmet, hogy egy kobramarás akár végkimenetel nélküli bénulást is okozhat: „Ez olyan kockázat, amit Kleopátra valószínűleg nem vállalt volna."

A méreg sokkal valószínűbb lehetett

Az egyik legfontosabb bizonyíték Sztrabón görög történetírótól származik, aki szerint a királynő testén apró szúrásnyomokat találtak. Ez összhangban lehet azzal az elmélettel, hogy Kleopátra mérget juttatott a szervezetébe – akár egy hajtű segítségével. Az ókorban több hatékony növényi méreg is ismert volt, például a bürök vagy a sisakvirág. Azt pedig több forrásból tudjuk, hogy Kleopátra jól ismerte a mérgek világát.

A római propaganda formálhatta a történelmet

Azonban a történészek a hajtű-elméletet sem fogadják el teljes bizonyossággal. A friss kutatás egyik legfontosabb állítása, hogy Kleopátra alakját szinte kizárólag ellenségei írták meg.

A római források rendszeresen „végzetes keleti nőként" ábrázolták, politikai képességeit háttérbe szorították.

A történészek szerint ugyanakkor kivételesen intelligens uralkodó volt: „Kilenc vagy tíz nyelven beszélt, köztük egyiptomiul is, amit előtte egyetlen Ptolemaiosz uralkodó sem tanult meg" – mondja Lloyd Llewellyn-Jones ókortörténész. A kígyót, mint szimbólumot a római szerzők saját politikai céljaikra használták fel, hogy Kleopátrát egzotikus és veszélyes uralkodóként mutassák be.

A friss elemzés során több szakértő is felveti, hogy Octavianusnak érdeke lehetett Kleopátra halála.

A királynő fia, Caesarion Julius Caesar vér szerinti örököse volt, ami veszélyt jelenthetett az örökbefogadott Octavianus számára. Egyiptom ráadásul rendkívül gazdag és stratégiailag fontos terület volt. „Ostobaság lenne nem számolni az idegenkezűség lehetőségével" – mondja dr. Shepherd, de hangsúlyozza, hogy test és megbízható bizonyítékok nélkül lehetetlen biztos következtetést levonni.

Az összeomlás, mint új elmélet

A szakértők egy kevésbé ismert lehetőséget is felvetnek: Kleopátra életének végét akár a szélsőséges stressz is okozhatta. A modern orvostudomány ismeri az úgynevezett megtört szív szindrómát, amikor súlyos érzelmi trauma akut szívelégtelenséget idézhet elő. A kutatók szerint Kleopátra számára a legnagyobb tragédiát nem Marcus Antonius halála, hanem annak felismerése jelenthette, hogy fia, Caesarion és egész dinasztiája sorsa megpecsételődött. „Minden ambíciója a fiához kapcsolódott. Nem saját uralmáért harcolt, hanem azért, hogy a fia uralkodhasson Egyiptomban" – emlékeztet Llewellyn-Jones történész.

Amit biztosan tudunk

A kutatók végső következtetése óvatos: valószínűleg Kleopátra maga döntött életének végéről, de a kígyómarásos történet egyre kevésbé tűnik valószínűnek. A mérgezés lehetséges, de ugyanúgy nem bizonyítható, mint a gyilkosság. Azzal viszont egyre több szakértő ért egyet, hogy Kleopátra alakját évszázadokon át elsősorban a római propaganda formálta, így könnyen lehet, hogy a történelem egyik legismertebb halála valójában egészen másképp történt, mint ahogy eddig hittük.

A friss kutatások, eredmények, amelyeket a Legendák boncolása című dokumentumsorozatban összegeznek, Tutanhamon, Nagy Sándor és Dzsingisz Kán rejtélyes döglött aktáit is újranyitja: digitális boncasztalon, virtuális testeken vizsgálják meg, mit okozhat egy kígyómarás, egy harci sérülés, egy combcsonttörés, egy fertőzés vagy akár egy lassan ható méreg. Magyar nyelven május 15-től péntekenként 21:00-tól érhető el a Viasat History történelmi csatornán.