A The Verge-ön olvasható hír szerint Párizsban megirigyelték, hogy a németek, a dánok vagy épp a hollandok mennyivel előttük járnak ezen a téren. A franciáknál mindössze a lakosság három százaléka közlekedik biciklivel, míg Hollandiában több mint a negyede. Ahhoz, hogy csökkenjen a különbség, egy sikeres litván programot alkalmaznak tavaly óta; Vilnius-ban 2020-ban döntöttek úgy, hogy ezer eurót adnak azoknak, akik elektromos rollerre vagy biciklire állnak, illetve ülnek át. A franciák négyezer eurós támogatása a legalacsonyabb jövedelműekre vonatkozik, a tehetősebbeknek kevesebbel segít be az állam. A magyarországi hasonló pályázatokról a HUMDA oldalán lehet tájékozódni.

De Emmanuel Macron és Párizs polgármestere, Anne Hidalgo arra is ügyelnek, hogy lehessen hol biciklizni, ugyanis kétszázötvenmillió eurót fektetnek abba, hogy a teljes francia fővárost be lehessen közlekedni két keréken. Hidalgo egyik választási ígérete is az volt, hogy a következő öt évben százharminc kilométernyi bicikliutat alakít ki a városban.

Szintén a The Verge írt arról nemrég, hogy ha minden ország a hollandokhoz hasonlóan közlekedne, akkor évi közel hétszázmillió tonna szén-dioxidtól szabadulnánk meg, ami 2015-ben nagyjából a személyautók kibocsátásának az ötöde volt. Ehhez nem is kéne olyan rengeteget tekernünk: a hollandok átlaga mindössze napi két és fél kilométer. A cikkben idézett kutatásból az is kiderül, hogy az elmúlt hat évtizedben ugyan gyorsabban nőtt a biciklik gyártási üteme, mint az autóké, ám a hatvan vizsgált országban átlagosan csak minden huszadik út volt bringás a hétköznapi közlekedés során.

(Borítókép: Wolfram Bölte/Unsplash)

Soha nem kerékpároztak annyian májusban Budapesten, mint idén A Bem rakparton található mérőpont előtt naponta átlagosan több mint ötezeren haladtak el biciklivel vagy más mikromobilitási eszközzel.