A felvételt a rover ChemCam műszeréhez tartozó Remote Micro Imager készítette. A küldetés tudósai szerint a Curiosity már számos hasonló képződménnyel találkozott: ezeket először a bolygó ősi vizei formálták, majd a több milliárd éven át tomboló, szél okozta erózió alakította ennyire korallszerűvé – írja a NASA közleménye.

Ez a kőzet ugyan nem a marsi élet fosszilis maradványa, de feltűnően hasonlít egy másik formációra, amelyet a Curiosity Mars Hand Lens Imager kamerája nagyjából ugyanebben az időszakban rögzített. Mindkettő olyan geológiai folyamat nyomát őrzi, amely több milliárd évvel ezelőtt zajlott, amikor a Mars felszínén még folyékony víz folyt. Akkoriban ásványi anyagokban gazdag víz szivárgott a kőzetek repedéseibe, majd elpárolgása után kemény ásványi lerakódásokat hagyott maga után. Az évezredeken át fújó marsi szelek ezután lassan lecsiszolták a környező, puhább kőzetanyagot, így a bonyolult és szokatlan alakzatok a felszínre kerülhettek.

Hasonló folyamatok ma is zajlanak a Földön, ahol a szél és a víz különleges formákat farag a kőzetekből. A Marson ezek a hatások lenyűgöző, virágra emlékeztető vagy más, organikus megjelenésű struktúrákat hoztak létre. Az ilyen felfedezések értékes nyomokat adnak a kutatóknak a bolygó ősi környezetéről, vizeinek történetéről, és arról, hogy bár most nem egy valódi korall maradványát látjuk, a bolygó a távoli múltban elviekben akár alkalmas is lehetett az élet fenntartására.

A Curiosity a NASA Mars-kutatási Programjának része, működését a Kaliforniai Műszaki Intézetben (Pasadena, Kalifornia) található Jet Propulsion Laboratory (JPL) irányítja. A küldetést a NASA washingtoni Tudományos Missziók Igazgatósága felügyeli. A rover ChemCam rendszerét az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Los Alamos Nemzeti Laboratóriuma fejlesztette, nemzetközi partnerek – köztük a francia űrügynökség (CNES), a Toulouse-i Egyetem és a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) – közreműködésével.

A Mars egykori, víz formálta tájainak és a szél által alakított maradványainak vizsgálatával a Curiosity tovább bővíti ismereteinket a bolygó geológiai múltjáról – miközben felveti a kérdést: milyen más, eddig rejtett, rendkívüli formák lapulhatnak még a marsi felszínen?

(Kép: NASA JPL)