A júliusban felfedezett csillagközi üstökös - illetve potenciális üstökös -, a 3I/ATLAS kifogyhatatlan forrása a felfedezéseknek, kérdéseknek és rejtélyeknek, a vele kapcsolatos újabb adatok pedig folyamatosan futnak be a kutatók vizsgálatainak köszönhetően. Az egyik legizgalmasabb újdonságot az objektum színváltozása jelenti (amiről korábban is írtunk), és amelyet amatőr csillagászok, Michael Jäger és Gerald Rhemann kaptak lencsevégre. A Spaceweather által is közzétett képet a csillagászok szeptember 7-én éjjel készítették el a Kalahári-sivatagban, Namíbiában, a teljes holdfogyatkozás idején, mikor különösen sötét és jól látható volt az égbolt.
A fotón az objektum egyértelműen zöld színben ragyog, ami jelentős változást jelent a korábbi színhez képest: Jäger és Rhemann elmondása szerint az üstökös kómája jól kivehető a kék és zöld filtereken át. Alapvetően a 3I/ATLAS zöld színe nem annyira meglepő, hiszen a Naprendszerben többször is megfigyeltek már ilyen színváltozást: 2022-ben például az Oort-felhőből érkező C/2022 E3 (ZTF), azaz a “zöld üstökös” ragyogott fényes zölden. Ezt a jelenséget a Naphoz közel kerülő üstökösökből egyre intenzívebben felszabaduló kémiai anyagok, a diszén és a cianogén okozzák, ami a gázokban gazdag üstökös “feje” körül megjelenő zöldes színben hagynak nyomot, bár a C2 molekula az ultraibolya-sugárzás hatására főként infravörös fényben sugároz. A diszén szerepét a zöld szín kialakulásában a kutatók 2021-ben laboratóriumi kísérlettel támasztották alá, eszerint a reakció során a molekula két fotont nyel el, amelyekből az egyik elkezdi gerjeszteni a molekulát, majd a második instabil állapotba hozza. Ezután a diszén elkezd bomlani, és sajátos fényű zöld fotont bocsát ki magából. A 3I/ATLAS esetében a zöldes szín azért különös, mert egy korábbi vizsgálat alapján a csillagászok arra következtettek, hogy az objektum szénben nagyon szegény üstökös lehet.
A 3I/ATLAS és a C/2022 E3 (ZTF) közötti még egy hasonlóságot jelent az ellencsóva megjelenése is, ami a “zöld üstökös” esetében 2023 januárjában tűnt fel halványan. Az ellencsóva a por-, és ioncsóvától eltérően úgy tűnik, mintha a Nap felé mutatna, de valójában csak a Föld pozíciója miatt érzékelhető így. Az ATLAS tekintetében nem biztos, hogy erről az “optikai csalódásról” van szó, más lehet a háttérben, de egyelőre még nem egyértelmű, hogy mi okozza a jelenséget.
Az objektum pedig ezen túl is rejteget még titkokat, az sem világos, hogy hogyan került a Naprendszerbe az útja során.
Spanyol kutatók nemrégen megpróbálták visszafejteni az üstökös útját, és felfedni azt az eseményt, ami errefelé térítette az ATLAS-t, de a Gaia adatait felhasználó kutatás alapján nem sikerült azonosítani olyan találkozást csillagokkal, ami elég intenzíven megzavarhatta volna az üstökös pályáját, és a Naprendszer felé sodorhatta volna.
(Fotó: Michael Jäger, Gerald Rhemann)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben
