2003-ban, amikor Mark Zuckerberg még csak egy harvardi diák volt, zavarta, hogy az egyetem képtelen digitalizálni az intézmény belső portrégyűjteményét és telefonkönyvét, "face book"-ját. Rövid idő alatt elkészített egy online rendszert, amelyet "TheFacebooknak" nevezett el, majd két év múlva, már befektetői tőkével a háta mögött, megvásárolta a Facebook.com domaint. Tizenhat évvel később a céget még mindig így hívják, pedig a közel hárommilliárd ember által használt weboldal mellett alájuk tartozik az Instagram, a WhatsApp, de még a nemrég Facebook Reality Labs-zé keresztelt virtuális valóság részlegük, az egykori Oculus is. Ráadásul ahogyan nőtt a cég, úgy kezdett el a nevéhez egyre több negatív jelenség, botrány is hozzáragadni, a saját véleményünket visszhangzó "buborékoktól" az adatvédelmi botrányokon és bírságokon át az algoritmusokkal való feltételezett visszaélésekig, a közönségük polarizálásáig.

Mark Zuckerberg nem így akar bevonulni a történelemkönyvekbe

A The Verge újságírója, Alex Heath olyan bennfentes információkhoz jutott hozzá, amelyek szerint az alapító azt szeretné, hogy a Rakétán is bemutatott metaverzum megépítőjeként emlékezzünk rá. Ehhez pedig úgy tűnik, az egyik lépés az lesz, hogy a jövő héten, legkésőbb az október 28-i Connect konferencián átkeresztelik a vállalatot. Heath úgy tudja, hogy még a felsővezetők sem mind ismerik a kiválasztott nevet, de sokan arra tippelnek, hogy a Horizon (horizont) szóhoz lehet köze, ugyanis egy még meg nem jelent VR-szoftverük és egy munkahelyi programjuk is ezt a nevet viseli.

A Google néhány éve szinte pontosan ugyanezt csinálta: azóta Alphabet néven működtetnek egy anyavállalatot, mert annyira sokminden tartozna a Google név alá, az önvezető Waymótól az egészségügyi kütyüket gyártó Fitbiten át a DeepMind MI-kutatásaiig, hogy az a befektetők és a sajtó előtt is zavart szülne, sőt, kockázatot jelentene. A keresőóriás érthető és logikus példája mellett a Gizmodo egy sor olyan márkát gyűjtött össze, amelyeket botrányok, problémák miatt kellett új névvel ellátni, élükön a ma már Altriaként működő dohánygyárral, az egykori Philip Morris-szal.

A Facebook egy nemrég született blogposztja is arra utal, hogy a metaverzum-ambíciók biztosan hozzájárultak a döntésükhöz: Nick Clegg, a cég elsőszámú PR-vezetője arról írt, hogy tízezer új állást fognak létrehozni az Európai Unióban a következő öt évben. "A metaverzum új kreatív, közösségi és gazdasági lehetőségeket hozhat létre. És az európaiak a kezdetektől fogva alakíthatják azt" - írja Clegg, aki a nagy piacnak, az elsőosztályú felsőoktatásnak és a kiváló munkaerőnek tulajdonítja döntésüket. Emellett persze az is hozzájárulhat az európai erősítéshez, hogy volt kollegájuk, Frances Haugen az amerikai Szenátus előtt azt állította, hogy a cégnél annyira küszködnek az új emberek felvételével, hogy inkább nem tökéletesítik a problémás eseteket felismerő rendszereiket, mert nem lenne, aki aztán valóban dolgozna a megoldásokon. Kérdés, hogy ezen segíteni fog-e a metaverzum, mint kihívás, és egy új név.

(Fotó: Unsplash)

További cikkek a témában:

Magyarország is csatlakozott az Apple-nek, a Google-nek és a Facebooknak fájó megállapodáshoz Írország, ahol sok tech óriás adózik, szintén elfogadta a globális minimumadó gondolatát.
Kitálalt a volt facebookos termékmenedzser a szenátorok előtt Frances Haugen korábban felvállalta, hogy ő szivárogtatott ki információkat a sajtónak. Most komoly vádakat fogalmazott meg a meghallgatásán.
Háromdimenziós metaverzummá alakulhat a Facebook már öt éven belül Mark Zuckerberg szerint A közösségi oldal alapítójának régi álma, hogy egy valódi alternatív virtuális univerzumot építsen, ahol sokkal természetesebben kapcsolódhatnak az emberek, mint a képernyőkön keresztül.