A déli féltekén javában tombol a nyár, és Ausztrália belső vidékein a hőség már a tűréshatárt közelítette. Egyes sivatagos térségekben 40-46 Celsius-fokig kúszott fel a hőmérő, ami még az ottani viszonyok között is rendkívülinek számít. Ezzel egy időben a Föld túlsó felén, Szibéria legendásan hideg régióiban a tél mutatta meg igazi erejét. Ojmjakon és Verhojanszk környékén nemcsak a -40 Celsius-fok alatti értékek voltak jellemzők, hanem helyenként a -50 Celsius-fokot is megközelítette a hajnali minimum.

A két véglet között így csaknem 100 fokos globális hőmérséklet-különbség alakult ki egyetlen napon belül.

A fagy nem állt meg Eurázsiánál, Észak-Amerika egyes részein is komoly hidegbetörés zajlott, ahol -48 fokos minimumokat regisztráltak. Mindeközben Közép-Európában, így Magyarországon is jóval enyhébb légtömegek uralják az időjárást, és a következő napok már az olvadásról fognak szólni.

(Forrás: Időkép, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet:

Miért betegszünk meg gyakrabban télen, ha a hideg önmagában nem okoz betegséget? Gyerekkorunktól azt halljuk, hogy megfázunk a hidegben, a tudomány azonban mást mond erről az ösztönösnek tűnő összefüggésről. A téli betegséghullám mögött nem egyetlen ok, hanem több, egymást erősítő hatás áll.

A jelenlegi globális felmelegedés tízszer gyorsabb, mint az 56 millió évvel ezelőtti ökológiai válság idején Egy friss kutatásból kiderült, ha a szárazföldi élővilág nem tud lépést tartani a hőmérséklet gyors változásaival, maga is tovább erősíti és hosszabbítja a felmelegedést.

Bármelyik pillanatban teljesen széteshet a világ legnagyobb jéghegye, az A23a A megajéghegy története hamarosan végleg lezárulhat.