Az NNK az egész országra kiterjedő, reprezentatív felmérésben vizsgálta a csapvíz ólomszennyezettségét, aminek során 2779 mintavételi helyről származó vízmintán végeztek méréseket. A felmérés megállapította, hogy Budapesten mintegy 50 ezer, míg a vidéki nagyvárosokban 32 ezer épületben haladhatja meg a víz ólomszennyezettsége az Egészségügyi Világszervezet által is javasolt 10 mikrogramm/liter határértéket, ami azt jelenti, hogy

Budapesten 620 ezer, míg vidéken 130 ezer ember élhet olyan háztartásban, ahol a víz ólomkoncentrációja a határérték felett van.

Az NNK szerint a legkockázatosabbnak az 1945 előtt épült házak bizonyultak, amelyek jelentős részében ólomcsöveken keresztül folyik a víz, az ilyen épületek esetében a határérték feletti minták aránya elérte a 25%-ot. Az ANTSZ honlapján közzétett ólomszennyezettségi térkép alapján Budapest belvárosában a legrosszabb a helyzet, de a főváros területének nagy részén is legalább közepes a kockázat.

Fontos megjegyezni, hogy mivel a csapvíz ólomtartalmát nem vizsgálták meg minden épületben, így a térkép nem ad pontos információt arról, hogy egy adott épületben mekkora az ólomkoncentráció, ezt egyértelműen csak laboratóriumi vizsgálatokkal határozható meg. Az NNK hozzáteszi, hogy egy épületen belül, de akár lakásonként is nagyon változó lehet a csapvíz ólomtartalma.

Ennyi testmozgásra van szükséged ahhoz, hogy megőrizd a mentális egészségedet Sokat hallunk arról, hogy mennyi mozgásra van szükségünk ahhoz, hogy megőrizzük az egészségünket, arról viszont már sokkal ritkábban esik szó, hogy a mentális egészségünk szempontjából mi a minimum. A lusták örülni fognak.

A kisgyerekekre veszélyesebb

"A csapvízben található ólomkoncentráció elsősorban a magzatok és a hat év alatti kisgyermekek szellemi fejlődésére lehet káros, így leginkább a várandósok, gyermeket tervezők és kisgyermekes családok számára fontos, hogy odafigyeljenek az ivóvíz általi ólombevitelre" - fogalmaz a jelentés, ami azt is megjegyzi, hogy felnőttek esetében az ólom elsősorban olyan tüneteket okozhat, amelyeket más tényezők is befolyásolnak, így egyértelműen nem állapítható meg, hogy az ólom felelős-e a betegség kialakulásáért. Ilyen lehet többek között a vérszegénység, a magas vérnyomás, a veseproblémák és egyes reprodukciós problémák.

Az NNK ezzel együtt hangsúlyozza, hogy az ólomnak nem a víz az elsődleges beviteli forrása, hanem a levegő, a por és az élelmiszerek, ezek mellett a csapvíz mindössze az összes bevitel 10-15%-át teszi ki.

Az ólom forralással nem távolítható el a vízből, ellenben megfelelő vízhasználati szokásokkal, például hideg víz fogyasztásával és a csapvíz kifolyatásával a kockázat jelentősen csökkenthető. A kifolyatott csapvíz felhasználható háztartási feladatokra, például öntözésre, mosogatásra, felmosásra, de akár fürdésre is.

Ha nincs lehetőségünk lecserélni a vízvezetéket, akkor szintén hatásos megoldás lehet a víztisztító kisberendezések használata, azonban az NNK arra figyelmeztet, hogy ezeknek a berendezéseknek nem mindegyike alkalmas az ólom eltávolítására. Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ilyen eszközöknél kockázatot jelenthet a baktériumok elszaporodása, a nitrit megjelenése valamint a kedvező ásványi anyagok mértékének túlzott csökkenése is.

(Qubit, Borítókép: Pixabay)