Magyarázatot találtak rá, hogy miért eszünk kevesebbet hőségben

2024 / 04 / 05 / Bobák Zsófia
Magyarázatot találtak rá, hogy  miért eszünk kevesebbet hőségben
Hőségben általában kevesebbet eszik az ember és egy magyar kutatás révén a jelenség mögött meghúzódó agyi folyamatokra is fény derült.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Semmelweis Egyetem közös kutatásából kiderült, milyen agyi folyamatok játszanak szerepet egy régóta ismert jelenség kialakulásában, vagyis mi az oka annak, hogy kevésbé érezzük éhesnek magunkat, mikor melegebbre fordul az idő.

A hőmérséklet növekedésével arányosan csökkenő étvágy és a visszafogottabb táplálékfelvételi szokások tudományos hátterét már korábban is vizsgálták különböző kutatások során, de egy, a jelenség magyarázatául szolgáló és a folyamatban nagy szerepet játszó idegi kapcsolódási kört most sikerült azonosítani a megfigyelések alapján. A kutatók azt a neuronális jelátviteli útvonalat fedezték fel, ami az agy egyes területeinek aktivitását köti össze és amelyen keresztül megvalósul a kevesebb kalóriabevitelhez vezető jelátadás az eltérő típusú sejteken át. A rendszer első részét az agytörzs parabrachialis magja képviseli, ami érzékszervi információkat szállít, részben az ízérzékelésért is felelős és a hőmérsékletről vagy akár a fájdalomról is jeleket visz a hipotalamusz és az amigdala területeire.

“Ezen a területen speciális sejtek aktiválódását figyeltük meg azon egerek agyában, amelyeket egy órán keresztül 40 Celsius-fokos hőmérsékletnek tettünk ki”

- mondta el Harkány Tibor, a Bécsi Orvostudományi Egyetem Agykutatási Központjának professzora a kutatással kapcsolatban a Semmelweis Egyetem közleménye szerint. A parabrachialis mag érintett sejtjei a hipotalamuszba nyúlnak át, ami a test zsigeri működését irányítja. A sejtek csatlakoznak az úgynevezett tanycitákhoz, amelyek az agykamrát bélelő speciális sejtek és a nyúlványaik az agyszövetbe hatolnak. Itt találkoznak azokkal a neuronokkal, amelyek a táplálékfelvételt serkentik és a rájuk kifejtett hatás miatt korlátozzák a működésüket.
“Az általunk felfedezett jelátviteli útvonal azt mutatja, hogy a hő nem önmagában befolyásolja a jóllakottság érzését, ahogyan azt korábban feltételezték. Egy specifikus növekedési faktor felszabadulása gátolja azoknak az agysejteknek az aktivitását, amelyek az étel keresését és bevitelét serkentik” - magyarázta Harkány Tibor.

A kutatók a folyamatot egereken végzett kísérletek során térképezték fel, ami alatt az állatokat 25 Celsius-fokos hőmérsékleten tartották, majd átmenetileg 40 Celsius-fokos hőségbe helyezték őket. A kitettség csak egy órán át tartott, de az étvágyra gyakorolt hatás egy teljes napon át észlelhető maradt, és a táplálékbevitel jelentős mértékben csökkent a 24 órás periódus alatt. Az adatok arra utaltak, hogy az állatok azért vittek be jóval kevesebb kalóriát a szervezetükbe, mert így védekeztek a hirtelen forróság és annak a szervezet egyensúlyát felborító következményei ellen. A folyamatnak fontos elemét képezik a tanyciták, amelyek a defenzív metabolikus válaszreakciók közvetítésében segítenek a szervezetnek.

“Az agyvelőben zajló információátadás többnyire rendkívül gyors folyamat. Munkánkban sikerrel mutatunk rá arra, hogy a szervezet egyensúlyát irányító reakciókért ugyanakkor tartós, elhúzódó jelátviteli mechanizmusok is szükségesek, amelyekben részt vesznek nem klasszikus sejttípusok is”

- mondta el Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetében dolgozó munkacsoport vezetője.

Bár a vizsgálatokat egereken végezték el, de az eredmények általános betekintést nyújtanak a szervezet működésébe és bizonyos emberi rendellenességek, például a kóros elhízás és az anorexia kezelésében is segíthetnek. Ahogy az egyetem írja: a kutatás során megfigyelt jelátviteli útvonal főszereplői potenciális molekuláris célpontok lehetnek az elhízás és az anorexia kezelésére szolgáló gyógyszerek kifejlesztéséhez, vagyis a idegsejti hálózat specifikus gyógyszerekkel való befolyásolása révén új módszer születhet ezeknek a problémáknak a megoldására.

(Fotó: geralt/Pixabay)

Hogyan állapítja meg a testünk, hogy mikor ettünk eleget? A test a ghrelin peptidhormon termelésével jelzi, hogy itt az ideje az evésnek. De honnan tudjuk, hogy mikor érdemes leállni? A videóból kiderül.


Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Továbbra is hódít a párját ritkító hungarikum, ami a jövő tudósait és művészeit adja a világnak
Az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) által szervezett Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) sok évtizedes hagyománya mára széles körű népszerűséget ért el, és fontos kiindulási pont lehet a hazai és határon túli tehetségek számára a jövőbeli karrierjük felé vezető úton. A 2025-ös, 37. konferencia előtt az OTDK céljáról és működéséről Prof. Dr. Szendrő Péter örökös elnök úrral és dr. Cziráki Szabinával, az OTDT titkárával beszélgettünk.
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Meglepő, de az aranynál nincs jobb fogyasztószer
Ígéretes fogyasztószer, de mennyire arany, ami fénylik?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.