A Semmelweis Egyetem beszámolója szerint a bázeli Institute of Molecular and Clinical Ophthalmology munkatársai (Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet) által létrehozott szövet úgynevezett retina organoid, amit kötőszöveti sejtekből és vérből (azaz perifériás szövetből) állítanak elő mesterségesen. Az eljárás keretében felnőtt donorok bőréből vagy véréből izolált sejteket juttatnak vissza őssejt állapotba, melyekből aztán a testen kívül korlátlan számú retina szövet növeszthető.

A retina a fény érzékeléséért és a vizuális információk feldolgozásáért felelős idegszövet, amelynek a sejtszintű működése még ma sem tisztázott. A retina tanulmányozásánál a kutatók eddig főleg állatokon kísérleteztek, csakhogy korábbi tanulmányok bizonyítják, hogy az ilyen kísérletek eredményeit nem lehet közvetlen módon az emberen alkalmazni. A Cell című folyóiratban közölt tanulmány egyik társszerzője, Dr. Szabó Arnold elmondta, hogy a mesterséges retina szöveten a terápiás eljárások hatásai közvetlenül vizsgálhatóvá válnak, így a jövőben akár a személyre szabott terápia kidolgozása is lehetővé válhat a betegek számára.

A Semmelweis.hu hozzáteszi, hogy a retina organoid létrehozása mellett a kutatóknak a világon elsőként sikerült szervdonorokból származó izolált emberi retinán elektrofiziológiai módszerekkel fényválaszt mérni, ami közelebb vihet a szerv működésének megértéséhez. A kutatócsoportnak emellett sikerült több genetikai eredetű szemészeti betegség esetén az adott kórkép kialakulásában kulcsfontosságú sejttípust is azonosítani.

Roska Botond kutatásait az elmúlt évben számos tudományos díjjal ismerték el. Januárban a kutató megkapta a Semmelweis Egyetem legnagyobb presztízsű nemzetközi díját, a Semmelweis Budapest Awardot, szeptemberben pedig az egyik legrangosabb tudományos elismerést, a Körber Európai Tudományos Díjat is neki ítélték.

(Borítókép: dr. Roska Botond a A Körber Európai Tudományos Díj átadásán Hamburgban, 2020. szeptember 7-én, Fotó: Getty Images)