Magyar fejlesztésű szuperszonikus rakéták Európa legjobbjai között

2022 / 10 / 28 / Bobák Zsófia
Magyar fejlesztésű szuperszonikus rakéták Európa legjobbjai között
A Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei által fejlesztett rakéták nemzetközi szinten is jól teljesítenek, a jövőbeli célok között a hazai szilárd hatóanyagú hajtómű is szerepel.

A Portugál Űrügynökség által szervezett EuRoC (European Rocketry Challenge) célja, hogy azokat a rakétafejlesztési és - kutatási munkákat támogassa, amelyek nem valamelyik nagy cég vagy űrügynökség programjainak keretein belül zajlanak, hanem az európai egyetemek falai között, ahol a tanulók és tanítóik közösen hozzák létre a jövő űripari eszközeit. A versenyt eddig három alkalommal rendezték meg és idén a legjobbak közé bekerült két magyar csapat is: a BME Suborbitals és a BME Aerospace, előbbi a háromezer méteres (ekkora magasságot kellett elérnie a rakétának), utóbbi a kilencezer méteres kategóriában.

A BME Suborbitalst, ahogy azt Hafner Zoltán, a csapat vezetője februári előadásában elmondta, azután alapították, hogy egy középiskolásoknak szervezett ESA verseny, a CanSat során a műegyetemi hallgatók biztosították a rakétát, amivel a műholdas szimulációkat készítő résztvevők berendezéseit juttatták a magasba, majd ezekről az alapokról kiindulva további rakétafejlesztési munkákba kezdtek. 2021 februárja óta a rakéták egyre nagyobb teljesítményű változatai és saját készítésű hajtóművek tervei születtek meg a Suborbitals fejlesztésében, de a program során nem csak az űreszközök technológiai aspektusaira, hanem a tudományos eredményekre is koncentrálnak, így a következő generációs rakéták esetében már a hasznos teher szállítására alkalmas méretű prototípusok építésén lesz a hangsúly.

A csapat az EREBOS projekt keretein belül egy teljes rakétacsaládot tervez létrehozni, amelynek első tagja egy szuperszonikus troposzferikus kutatórakéta: az ezzel elérhető maximális magasságot két-három kilométerben határozták meg a mérnökök, a sebesség tekintetében pedig a hangsebesség átlépése volt a kitűzött cél. A rakéta kialakítása egyszerű és moduláris szerkezetű, mivel a legfontosabb szempont az építése során nem a nagy teljesítmény, hanem a házon belüli alkatrészek gyártási folyamatainak megalapozása volt. Az EREBOS-1 hasznos teher szállítására vonatkozó teherbírása mindössze 150 gramm, ami azt jelenti, hogy a telemetriai adatokat rögzítő és egyirányú kommunikációra alkalmas fedélzeti számítógépen kívül mást nem szállít a rakéta, de az EREBOS-2, ami az EuRoC versenyen való indulásra lett adaptálva, már 1200 grammos teherbírású és a vele elérhető magasság is nagyobb, több mint 3 kilométer.

A BME Suborbitals elkövetkező évekre vonatkozó tervei egy saját fejlesztésű szilárd hajtóanyagú rakéta motort céloznak, ami 13 500 Ns összimpulzussal rendelkezne, ami több mint tízszerese az EREBOS-1 hajtómű teljesítményének. A BME Suborbitals a Portugáliában rendezett versenyen a kategóriájának ötödik helyezését érte el, az összesített ranglistán a kilencedikek lettek.

A BME Aerospace Teamet Illyés András és Pálfi Bars alapította tavaly szeptemberben, szintén a CanSat verseny által ihletve, és elsőként azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy egy olyan rakétával tudjanak indulni az EuRoC-on, ami egészen kilencezer méteres magasságig tud emelkedni. Az elkészült rakéta a hangsebesség kétszeresét éri el repülés közben és, a BME Suborbitals eszközéhez hasonló módon, nagyrészt saját gyártású egységekből áll, beleértve a kompozit anyagból álló rakétatestet is. A BME leírása szerint az Aether S 3 méter hosszúságú és szilárd hajtóanyagú hajtóművű rakéta segítségével orvosbiológiai és légkörfizikai kísérleteket is végeznek a kutatók, így az egyetemi tudományos munkákat is elősegítik a fejlesztésekkel.

(Fotó: BME Suborbitals, BME Aerospace)

Tízmilliárd forintból épül űripari központ Magyarországon A Remred Space Technologies 2025-re felépülő központjában kisműholdak gyártását és összeszerelését fogják végezni. A cél, hogy európai szinten is kiemelkedő szereplővé váljanak.


Az univerzum legelső molekuláit újraalkották egy áttörő kísérletben
Az univerzum legelső molekuláit újraalkották egy áttörő kísérletben
Az univerzum keletkezése után több százezer évig nem léteztek molekulák, de egyszer csak beindult a láncreakció.
A NASA egyik szondája elfoghatná a 3I/ATLAS csillagközi objektumot
A NASA egyik szondája elfoghatná a 3I/ATLAS csillagközi objektumot
Létrejöhet a történelmi találkozó?
Ezek is érdekelhetnek
HELLO, EZ ITT A
RAKÉTA
Kövess minket a Facebookon!
A jövő legizgalmasabb cikkeit találod nálunk!
Hírlevél feliratkozás

Ne maradj le a jövőről! Iratkozz fel a hírlevelünkre, és minden héten elküldjük neked a legfrissebb és legérdekesebb híreket a technológia és a tudomány világából.



This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.