Három magyar és egy amerikai tudósból álló kutatócsoport pedig a napokban igazolta, hogy amennyiben véletlenszerűen választott síkokkal többször kettévágunk egy testet, akkor a folyamat eredményeként keletkező poliéderek lapjainak, csúcsainak és éleinek átlaga rendre hathoz, nyolchoz és tizenkettőhöz tart, vagyis az „átlagos alakzat” egy kocka lesz – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleményében.

A csoport nagy léptékű számítógépes kísérletekkel megvizsgálta a kőzetekben a természetes aprózódást előidéző feszültségmezőket, és igazolta, hogy a természetben előforduló, töredezést okozó leggyakoribb feszültségmezők a testeket kettérepesztik, és ezáltal átlagos értelemben kockákat hoznak létre.

Így tehát a Földön (és más égitesteken) fellelhető töredezett sziklák és kövek geometriai átlaga maga a kocka.

Domokos Gábor alkalmazott matematikus, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat egyetemi kutatócsoportjaihoz tartozó MTA-BME Morfodinamika Kutatócsoport vezetője, Kun Ferenc (Debreceni Egyetem) és Török János (BME) elméleti fizikusok, valamint az amerikai Pennsylvania Egyetem kutatóprofesszora, Douglas Jerolmack geofizikus közel négyéves kutatómunkájuk eredményét a PNAS tudományos folyóiratban, az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia (National Academy of Sciences) lapjában publikálta. Megjegyezték, hogy a kutatás eredményeként Domokos Gábor és társa, Várkonyi Péter másik munkája, a Gömböc most természettudományos értelemben is a helyére került. A Gömböc már a bemutatásakor tudományos szenzáció volt, mivel

ez a találmány az első olyan ismert homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy tesszük le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.

A Gömböc tehát az alakfejlődési folyamatok láthatatlan végállomása, míg a most záruló kutatás szerint a kocka a – szintén láthatatlan – kezdete ugyanezen folyamatoknak.

(Fotó: Wikimedia)