A 3D nyomtatás már az építőiparban is kezdi megvetni a lábát: Mexikóban egy egész falut, az Egyesült Államokban, Texas államban egy egész lakónegyedet, de később még egy 353 négyzetméteres laktanyát is kinyomtattak már. Ezek azonban mind betonból készültek, a Virginiai Egyetem kutatói ellenben teljesen más anyagban gondolkodnak: a nyomtatáshoz magokkal teleszórt, természetes összetételű, termőföldben gazdag anyagot használtak. Meglátásuk szerint sokkal előnyösebb lenne, ha a zöldfalú épületek esetében a növényzet „beépülhetne” a lakóépületek szerkezeti elemei közé ahelyett, hogy egy külön rétegként foglalnának helyet a tetején. A furcsa építészeti eljárás megálmodói szerint a módszer segítségével csökkenthető lenne az építkezések károsanyag-kibocsátása, illetve a környezetre veszélyt jelentő építési anyagoknak egy természetbarát, újra felhasználható alternatívája lehetne a kutatók által fejlesztett termőföld-anyag.

A Deezen magazin cikke alapján a folyamat során Virginiai Egyetem kutatói az adott helyszínen található talajjal és növényekkel dolgoznak, áramra egyedül anyagmozgatáskor, illetve a 3D-nyomtatás során van szükség. Ezen kívül, ha esetleg nem megfelelő méretű, minőségű, vagy csak nincs szükség az adott falrészre vagy faldarabra, akkor könnyedén újra lehet hasznosítani, és a következő nyomtatás alkalmával újra felhasználható. Ehsan Baharlou, a Virginiai Egyetem adjuntusa szerint az ilyen technológiával készül épület nemcsak karbon-semleges, de akár karbon-negatív is lehet, hiszen a 3D nyomtatott épületen létrejött zöldfelület fotoszintetizál, ezáltal további szénatomokat köt meg a környező levegőben található szén-dioxidból.

A különleges épület-nyomtatási módszerrel elsőre olyan, méhkasra hasonlító szerkezeteket nyomtattak főként, melyek statikai szempontból életképesek, és nem roskadnak össze a saját súlyuk alatt, mindemellett azonban elegendő nedvességet tartalmazzanak a magok csírázásához, illetve a növények növekedéséhez. Ezt követően elkezdtek különböző, nagyobb méretű építményeket nyomtatni, például egy méter magas falakat, ennek során a 3D-nyomtató szerkezetét is továbbfejlesztették, hogy minél nagyobb és összetettebb szerkezetek előállítását is lehetővé tegye.

Következő lépésként a kutatók a 3D nyomtatóba töltendő anyag összetételét szeretnék fejleszteni, mivel azt jósolják, hogy a nagyobb magasságú építmények esetében súlyosabban jelentkezhetnek olyan, kisebb épületeknél még elhanyagolható mértékű problémák, mint az extrudálás során szárazabbá váló talaj, mely a magasabb építményeknél a talajtartalmú építőanyag repedezéséhez vezethet. Ezen felül azt is tervezik, hogy különböző összetételű anyagokat is fognak használni a falpaneleken belül, hogy javítsák a szigetelést, és jobban elkülönüljön egymástól a száraz belső fal, és a növények borította nedves, külső fal. A tudósok az új építési módszerről az Additive Manufacturing szakmai lapban számoltak be egy tanulmány formájában.

(Fotó: Ehsan Baharlou)

Izzó lávából kellene kiöntenünk a jövő városait egy izlandi építész szerint A rendhagyó eljárás az építész szerint még mindig környezetkímélőbb lenne, mint a hagyományos építési technológiák.