Fizika és kémia

A Queensland Egyetem kutatásából kiderült, hogy a kígyók védekezése a fizika és a kémia egyfajta érdekes mixének köszönhető. A toxinevolúciós-laborban végzett vizsgálódások szerint a mechanizmus az azonos mágneses pólusok közötti taszítóerő alapján működik.

“A kígyó neurotoxinjainak célpontja az erős negatív töltésű idegi receptor. Mivel a neurotoxinok pozitív töltésűek, ez a neurológiai célponthoz vonzza őket, ahol kifejthetik bénulást okozó hatásukat. Néhány mérgeskígyó védekezésül az ilyen mérgek ellen úgy fejlődött, hogy a negatív töltésű aminosav az erős negatív töltésű idegi receptorban pozitív töltésűre változott. Ez újító genetikai mutáció, és eddig nem ismertük. Kiderítettük, hogy legalább tíz különböző kígyófajban kifejlődött” - mondta el Bryan Fry professzor.

A baktériumok is figyelnek az időre és a fényre Az ember és az állatvilág, sőt a növények életében is kiemelten fontos a szervezet normális működéséhez a biológiai óra megléte. A cirkadián ritmus nélkül nem is maradnánk életben. Most kiderült, hogy ez még a baktériumokra is igaz.

Védekezés

Az óriás- és lassú-burmai piton, a kobrák kifejezett célpontja, ezért védekezniük kellett. A módosult receptoroknak köszönhetően különösen ellenállóvá váltak a kígyóméreggel szemben. Az ázsiai és ausztrál pitonoknál nem sikerült felfedezni ilyen védettséget.

A mongúzokról eddig is ismert volt a kutatók előtt, hogy különleges az idegreceptor-struktúrával rendelkeznek, ami képes blokkolni a kígyóméreg fehérjéit. A most felfedezett mágnesességre épülő megoldás azonban eddig ismeretlen volt, és legalább két különböző megjelenését is megfigyelték mérgeskígyókban, melyek így kerülik el a saját mérgük hordozta veszélyeket.

(Forrás: Sciencedaily Kép: Unsplash)

Ez is érdekelhet:

Felgyorsult evolúciójú, trópusi inváziós fajok Magyarországon Magyarország közismerten gazdag hévizekben, és ezek a természetes télen-nyáron egyformán meleg  élőhelyek inkubátorként életben tartják a behurcolt és felelőtlenül szabadon engedett melegkedvelő inváziós fajokat, melyek aztán agresszív terjeszkedésbe kezdenek az egész országban.

Átadták a 2020 évi kémiai Nobel-díjat, az evolúció szabászeszközeinek felfedezéséért Az evolúció működéséhez, az adaptálódás kivitelezéséhez, ennek az összetett, hatalmas és alig ismert mechanizmusnak nyilvánvalóan szerteágazó és sokoldalú szerszámkészletre van szüksége. Az idei kémiai Nobel-díjat egy ilyen eszköz felfedezéséért adták át.

A vérünk ősi eredete és egy régen sejtett felfedezés az evolúció működéséről Az emberi vér még rengeteg titkot őriz, és most nem az olyan semmirevaló kérdésekre gondolunk, hogy hány szúnyog tudna szárazra szívni egy felnőttet (1,12 millió), vagy, hogy hány nap alatt pumpálja át a szívünk egy közepes uszoda vízmennyiségét a testünkön (25). Egy új tanulmányban ezeknél sokkal izgalmasabb dolgok derültek ki vérünk ősi eredetéről és az evolúció működéséről.